Marine Le Pen nem hagyja magát: a bírósági ítélet ellenére akár egy előrehozott választáson is elindulna
Nem keres senkit maga helyett.
Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
Aki boldogabb és magyarabb, az inkább perel – konferencia a jogtudatról
2016. szeptember 29. 20:31
Nem csak egy politikussal szemben nem számítunk pernyerésre, de még a szomszédunkkal szemben sem nagyon, és ha egymásban jobban bízunk, akkor kevesebbet pereskedünk – hangzott el az MTA TK Jogtudományi Intézetében tartott konferencián, ahol a magyar lakosság jogtudatáról szóló kutatási eredményeket ismertették. Az is kiderült, hogy komoly összefüggés van a magyarságtudat és az adófizetési hajlandóság között. Tudósításunk.
2016. szeptember 29. 20:31
Egy OTKA projekt keretében négy éven keresztül kutatták szociológusok, politológusok és jogászok a magyar lakosság jogtudatát, azaz, hogy mennyire ismerik a jogot, mennyire bíznak az intézményekben és milyen motivációk alapján választják vagy nem választják a formális jogi utat a problémáik, vitáik rendezésére. A joghoz való attitűdben alapvető szerepet játszik a bizalom, de nem mindegy, hogy egymásban, vagy a jogintézményekben és a hatóságokban bízunk-e. A kutatás eredményeit az MTA TK Jogtudományi Intézetében mutatták be csütörtökön.
Minél inkább megbízunk másokban, annál kevésbé fordulunk jogi eszközökhöz
„Fordulna-e a jog eszközéhez, ha vitája van valakivel?” Erre a kérdésre elég sokan, a megkérdezettek 14 százaléka nem tudott válaszolni, a többiek pedig csaknem egyenlő arányban mondtak igent vagy nemet – kezdte előadását Gajduschek György, majd azzal folytatta, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább a kérdésre adott választ. Mint mondta, a jobb vagyoni helyzetben lévők és magasabb iskolai végzettségűek inkább fordulnak a jog eszközéhez egy vitában, valamint ebbe az irányba hat az is, ha valakinek van tapasztalata, vagyis volt már felperes egy jogvitában.
Mérték a politikai értékrendet is, és ebben a vonatkozásban nem találtak szignifikáns különbséget, bár a jobboldaliak egy árnyalatnyival hajlandóbbak a pereskedésre. Amivel egyértelműbben összefügg a motiváció, az az általános boldogság és a magyarságra való büszkeség: aki boldogabb és magyarabb, az inkább perel – derült ki a kutatásból.
Gajduschek elmondta: a bizalom két irányban is fontos tényező ebben a kérdésben. Egyrészt ha valaki bízik a jogintézményekben és a bíróságokban, akkor inkább választja a formális jogi utat. Másrészt ha viszont valaki általában bízik az emberekben, akkor az kevésbé fog pereskedni.
A NAV-ba vetett bizalomnál csak a nemzeti büszkeség fontosabb, ha adófizetésről van szó
A bizalom kérdését járta körül Boda Zsolt politológus előadása is: mint mondta, ha valaki az intézményekben egyáltalán nem bízik, akkor nem a bírósághoz, hanem a maffiához fog fordulni, hogy oldja meg a problémáit. Boda kutatásának egy fontos eleme volt a jogkövetési motivációk vizsgálata, vagyis az a kérdés, hogy miért tartják be az emberek a jogszabályokat. Szerinte egyáltalán nem a szankció az elsődleges visszatartó erő, sokkal inkább a lebukás veszélye, a nyilvános megállapítás pszichológiai hatása.
Különleges a helyzete az olyan normáknak, amelyek nem csak valamilyen jogellenes cselekménytől való tartózkodást írnak elő, hanem kifejezetten tevőleges magatartást, például adófizetést. Az önkéntes adófizetési hajlandóságot vizsgáló kutatásban kiderült, hogy enyhén arra is motiválólag hat az iskolázottság, sokkal fontosabb azonban a NAV-ba vetett bizalom, vagyis, hogy ne gondolják korruptnak és politikailag irányított szervezetnek az emberek az adóhatóságot – fejtette ki Boda. A NAV presztízsénél is van azonban egy fontosabb tényező: a nemzeti büszkeség, a közösséggel való azonosulás.
A politológus rögtön hozzátette: ez azért inkább csak az attitűdök terén jelentkezik, mert az adófizetést amúgy fontosnak tartó válaszadók is gyakran azt válaszolták, hogy amúgy nem zavarja őket, ha nem kapnak számlát a boltban.
Az intézményekbe vetett bizalom kapcsán Boda még egy érdekes különbségre mutatott rá a nyugati országokhoz képest: a magyarok attól nem bíznak kevésbé a hatóságokban, ha azok diszkriminatívan járnak el például a romákkal vagy a szegényekkel szemben.
Másik különbség, hogy – legalábbis attitűd-szinten – a kelet-európaiak körében magasabb a jogkövetési hajlandóság, mint Nyugat-Európában, vagyis keleten többen mondják azt, hogy mindenképp be kell tartani a jogszabályokat.
Egy politikussal szemben nem lehet pert nyerni?
„Képzelje el, hogy perbe keveredik és önnek van igaza. Mennyi az esélye annak, hogy megnyeri?” – ezt a kérdést hét lehetséges ellenféllel tették fel az egyszerű szomszédtól a munkahelyi igazgatón és a gazdag vállalkozón át a politikusig. A válaszadók még a szomszéddal kapcsolatban sem voltak túl optimisták, csak a közepesnél valamivel jobban ítélték meg a nyerési esélyeiket, míg a gazdag vállalkozóval és a politikussal szembeni pereskedés kapcsán a legpesszimistábbak a magyarok – derült ki Róbert Péter szociológus kutatásából.
A felsőfokú végzettségűek és a budapestiek valamivel optimistábbak a pereskedési kilátásokat illetően, kivéve, ha a szomszédjukról van szó – tette hozzá. Ebben a kutatásban is érvényesült, hogy aki elégedettebb az életével és jobban bízik az intézményekben és általában az emberekben, az inkább gondolja, hogy megnyer egy pert.
Sokat javult a jogismeretünk, de a média néha csak ront rajta
A jogtudathoz nem csak az intézményekbe és hatóságokba vetett bizalom tartozik hozzá, de a jogismeret is, vagyis, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a legalapvetőbb jogi normákkal. Erről Fekete Balázs és Gajduschek György készített egy átfogó kutatást, amelyet Fekete Balázs ismertetett. Mint mondta, a kiindulási alap Kulcsár Kálmán 1965-ös jogismeret kutatása volt: azt próbálták felmérni, hogy mennyit változott a magyar lakosság jogismerete az eltelt ötven év alatt. Bár Kulcsár kutatása számos kérdésben kifejezetten szocialista jogintézményekre koncentrált és a minta sem volt reprezentatív, azért azt meg lehet állapítani, hogy mára jelentősen javult a magyar lakosság jogismerete, főleg az alkotmányjog terén.
Ez a kutatók szerint elsősorban a közoktatás színvonal-emelkedésének köszönhető, és a jogismeret további fejlődését is a közoktatás általános javításával lehetne elérni. A specifikus jogi témájú cikkek, amelyek a médiában megjelennek, kevésbé dobnak ezen, sőt! A kutatásban a médiafogyasztási szokásokra is rákérdeztek, így kiderült, hogy a rendszeres újságolvasás egyáltalán nem javít a jogismeret általános szintjén, hanem egyes médiumok esetében még ront is. Az előadók konkrét megnevezés nélkül elmondták: az egyik nagy napilap – és „nem a Blikk vagy a Bors” – olvasói körében az átlagosnál alacsonyabb jogismereti szintet mértek. Hogy ez azért van, mert ez a lap „butítja az olvasóit”, vagy ellenkezőleg, ezt a lapot eleve „a hülyék olvassák”, az nehezen megállapítható, de Gajduschek György inkább az utóbbira tippelt.
Mindenesetre reméljük, hogy a Mandiner.jog olvasói az átlagosnál jogilag tájékozottabbak táborát gyarapítják.
Felháborító ítélet született: olcsón megúszta az állatkínzó
Betelt a pohár Gulyás Gergelynél, kőkeményen beszólt annak a bírónak, aki meglátása szerint nem alkalmazta a jogszabályokat.
Megszületett a döntés: most már nem játszhatják el a hattyú halálát Karácsonyék
Szembe kell néznie a valósággal a budapesti vezetésnek.
New York fellebbviteli bírósága eltörölte a Trumpra kirótt félmilliárdos bírságot – azonban van egy csavar a történetben
Donald Trump Truth Social közösségi oldalán „teljes győzelemként” értékelte a fellebbezési bíróság ítéletét, és a Letitia James New York-i főügyész által kezdeményezett ügyet „hamisnak” minősítette.
Bűnösnek mondták ki a Lánchíd-botrány főszereplőjének bűntársát
A férfi mégsem megy börtönbe egyelőre.
Szakítani Orbán Viktorral
Nem bírálni, elítélni, leleplezni. Hanem elfordulni tőle, otthagyni, nem figyelni rá, nem érintkezni vele.
Kommentben vesszőzi Magyar Péter a Telexet – olyat írtak, ami nem tetszett a politikusnak
Újabb szakértő mutatott rá a tiszás ötlet Achilles-sarkára, ezúttal a kormánykritikus lap hasábjain.
Gyilkos lányok
Felfoghatatlan. A svédországi szervezett alvilág bandaháborúiban tinédzser lányokat bérelnek fel gyilkosságokra.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fahrenheit 451
2016. november 22. 15:49
egy ismerősömet jogtiszta helyzetben a szomszédja perelte be, aki lefizette a helyi nagyhatalmú önkormányzatot is, hogy az szintén rátámadjon az ismerősömre..
huszonévek alatt tucatnyi perben nem tudták elítéltetni az ismerősömet a jelen törvényi környezetben, de az elfogult bíróságok azt sem merték kimondani, hogy pernyertes..
elképzelhető, hogy milyen kíváncsian várja, hogy mikor fajul odáig Orbánia, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket hozzon..
Válasz erre
3
3
gonterl
2016. szeptember 30. 16:47
http://ktkj.blog.hu/2016/09/27/szavatossag_ervenyesseg_garancia
Itt a konkrét példa!
Feltételezem, hogy az 1998. évi XXVI. törvény és a 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet mindenkire egyaránt vonatkozik, ezért nem értem, hogy a 2006-os események szemkilövő eseményei elszenvedőinek, vagy Sütő Andrásnak az elvesztett szeme miért érdemelte ki a tapasztalt figyelmet. A hivatkozott törvény alapján ezek az események és következményeik nem minősíthetők súlyos eseményeknek, hiszen a másik szemük valószínűen nem sérült. Kétségtelen, hogy fogyatékosok lettek, hiszen a páros szervek egyikének az elvesztése orientációs zavart okoz, mert ezek a páros szervek biztosítják a helyes irány és távolság meghatározást. Ennek zavara problémát jelent az úttesten való átkelésnél, a szegelésnél, a gyökerek miatt felpúposodó járdán való közlekedésnél, a lépcsők használatánál stb.. Az előzőek miatt úgy gondolom, hogy a hivatkozott törvény átdolgozásra szorul, vagy esetenként a törvény tegye lehetővé a körülmények indokolta, egyedi elbírálást.
Válasz erre
0
0
Huttinger egy mocsok gyáva besúgó
2016. szeptember 29. 23:52
Tudta? Nem? Akkor most tudja.
Válasz erre
0
1