Aki boldogabb és magyarabb, az inkább perel – konferencia a jogtudatról

egy ismerősömet jogtiszta helyzetben a szomszédja perelte be, aki lefizette a helyi nagyhatalmú önkormányzatot is, hogy az szintén rátámadjon az ismerősömre.. huszonévek alatt tucatnyi perben nem tudták elítéltetni az ismerősömet a jelen törvényi környezetben, de az elfogult bíróságok azt sem merték kimondani, hogy pernyertes.. elképzelhető, hogy milyen kíváncsian várja, hogy mikor fajul odáig Orbánia, hogy visszamenőleges hatályú törvényeket hozzon..

http://ktkj.blog.hu/2016/09/27/szavatossag_ervenyesseg_garancia Itt a konkrét példa! Feltételezem, hogy az 1998. évi XXVI. törvény és a 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet mindenkire egyaránt vonatkozik, ezért nem értem, hogy a 2006-os események szemkilövő eseményei elszenvedőinek, vagy Sütő Andrásnak az elvesztett szeme miért érdemelte ki a tapasztalt figyelmet. A hivatkozott törvény alapján ezek az események és következményeik nem minősíthetők súlyos eseményeknek, hiszen a másik szemük valószínűen nem sérült. Kétségtelen, hogy fogyatékosok lettek, hiszen a páros szervek egyikének az elvesztése orientációs zavart okoz, mert ezek a páros szervek biztosítják a helyes irány és távolság meghatározást. Ennek zavara problémát jelent az úttesten való átkelésnél, a szegelésnél, a gyökerek miatt felpúposodó járdán való közlekedésnél, a lépcsők használatánál stb.. Az előzőek miatt úgy gondolom, hogy a hivatkozott törvény átdolgozásra szorul, vagy esetenként a törvény tegye lehetővé a körülmények indokolta, egyedi elbírálást.

"„Képzelje el, hogy perbe keveredik és önnek van igaza. Mennyi az esélye annak, hogy megnyeri?” – ezt a kérdést hét lehetséges ellenféllel tették fel az egyszerű szomszédtól a munkahelyi igazgatón és a gazdag vállalkozón át a politikusig. A válaszadók még a szomszéddal kapcsolatban sem voltak túl optimisták, csak a közepesnél valamivel jobban ítélték meg a nyerési esélyeiket, míg a gazdag vállalkozóval és a politikussal szembeni pereskedés kapcsán a legpesszimistábbak a magyarok – derült ki Róbert Péter szociológus kutatásából." Ez mitől lenne pesszimizmus? Ez REALIZMUS. Én már pereskedtem, minden lehetséges jogi intézményhez elvittem az ügyet, ami 8-at jelent. Miért ne vittem volna, ha egyszer igazam volt, s így gondolta ezt egy vagonrakománnyi ügyvéd, jogász nagy többsége is. Persze azt is megmondták, hogy veszíteni fogok. És úgy is lett. Hogy hogyan lehet egyetlen ügyet nyolc jogi helyre vinni? Hát így: 1. fokú hivatal 2. fokú hivatal Állampolgári jogok országgyűlési biztosa 1. fokú bíróság 2. fokú bíróság 3. fokú bíróság (legfelsőbb) Alkotmánybíróság Strassburgi bíróság Méghogy 50% esély? Cöcö. Közelebb van az a zéróhoz.

Tudta? Nem? Akkor most tudja.