Francesca ismét kikezdhetetlen pontossággal mutatja meg, hogyan is néz ki az a csodálatos nyugati egészségügy
Bécsújhelyen pillanatnyilag 1920-an várnak szürkehályogműtétre, 2026 áprilisára van legközelebb szabad időpont.
Ft
Ft
19°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 15.
hétfő
Ön többet fizet be a tb kasszába, mint amennyit kap?
2016. augusztus 30. 15:16
Az utóbbi időben felmerült néhány publicisztikában, hogy szakítani kéne a szolidaritás alapú társadalombiztosítással, vagyis mindenki csak annyit vehessen ki belőle, amennyit befizetett, aki pedig nem adott bele, ne kapjon ellátást. Az abcug.hu összeállítása alapján azonban, amelyet az OEP tanulmánya alapján közöltek, úgy tűnik, a legtöbbünk aligha tudná finanszírozni, ha néhány igazán drága betegség támadná meg.
2016. augusztus 30. 15:16
1369 milliárd forint.
Ennyit költött az OEP tavaly természetbeni kiadásokra, azaz többek között háziorvosi ellátásra, járó– és fekvőbeteg szakellátásra, betegszállításra, fogászatra, vagy gyógyszerek ártámogatására. Azaz lényegében minden olyanra, amit egy átlagos beteg igénybe vesz, ha orvoshoz kell mennie. Az OEP tanulmánya ennek a pénznek a nagy részét lekövette, és megpróbálta személyhez kötni a 2015-ös kiadásokat. A kutatók pedig egészen érdekes adatokra bukkantak…
1,1 millió magyar tavaly egyáltalán nem járt orvosnál, sőt, semmilyen ellátást nem vett igénybe, azaz vényköteles gyógyszert sem váltott ki…
Az, hogy ki jár el orvoshoz, leginkább a kortól, kisebb részben pedig a nemtől függ. A tanulmány szerint csecsemőkorban és kisgyermekkorban még szinte mindenki megjelenik az ellátásban, ez az arány aztán a kamaszkorban csökken, a legalacsonyabb pedig a munkaképes korosztálynál, ahol az emberek közel egyötöde vagy egyáltalán nem jelenik meg az ellátásban, vagy ha mégis, akkor csak a háziorvost keresi fel, és vényt vált ki. A kimaradók között ráadásul látványosan többen vannak a férfiak. Ez ugyanakkor részben azzal magyarázható, hogy a munkaképes korú nők a gyermekvállaláskor ismét kapcsolatba kerülnek az ellátórendszerrel…
De mi lesz azokkal, akik nem jelennek meg a rendszerben? A tanulmány szerint magyarázatként azt lehet felvetni, hogy itt a fizetőképes korosztályról van szó, magyarul ezek az emberek valószínűleg a magánegészségügyi szolgáltatóknál kötnek ki. Idősebb korukra azonban, amikor már jóval több és jóval drágább szolgáltatásokra van szükségük, visszatalálnak az OEP-hez és az állami egészségügyhöz…
22 ember egészségére százmilliókat költött az állam
Sokkal beszédesebb azonban a kiadások koncentrációja, magyarul az, hogy az egészségügyre költött milliárdokból kik azok a betegek, akik a leginkább részesülnek. Ebből kiderül, hogy a legtöbb pénz alig párezer ember egészségére megy el…
A legnagyobb felhasználók tizenháromezren vannak a tízmillió biztosítottból. Az ő betegellátásukra egy év alatt több mint ötmillió forintot fizetett ki az OEP, személyenként. Ennek a körnek a felső részére azonban ennél is brutálisabb mértékben költött az állam.
59 személyre több mint ötvenmillió forintot személyenként
21 személyre több mint százmillió forintot személyenként
a legmagasabb kifizetés pedig meghaladta a 280 millió forintot.
Magyarul, tavaly volt olyan beteg, akinek a gyógyulására több százmillió forintot költött a társadalombiztosító, míg közel négymillió emberre szinte egy petákot sem. Erről a magas költésű csoportról annyit lehet tudni, hogy nagyrészt 55 éven felüliek, a férfiak pedig másfélszer annyian vannak közöttük, mint a nők.
A kifizetési aránytalansághoz érdemes hozzátenni, hogy nagyvonalakban azért így működik a biztosítás: ha valakinek nincs semmi baja, hiába fizet, nem kap érte szolgáltatást, vagyis nem történik a részére kifizetés, a pénzt pedig, ami jelen esetben a járulék, a biztosító kockázatviseléséért adja, azaz azért, hogy ha egyszer baja lenne, akkor a befizetéseihez képest akár sokkal drágább kezelésre is jogosult lehessen.
Van, aki egyszerre ötven betegségben szenved
Nem meglepő, hogy a legtöbb pénzt a fekvőbeteg szakellátás és a gyógyszerek ártámogatása viszi el, együtt több mint a kiadások kétharmadát teszik ki. Jellemző, hogy a sokba kerülő betegek azért kerülnek sokba, mert főleg ezeket a szolgáltatásokat veszik igénybe, míg az olcsó betegek lényegében csak receptet íratnak fel vagy járóbetegek.
Az sem mindegy, hogy kinek milyen betegsége van. 2015-ben a leggyakrabban előforduló gond a magas vérnyomás volt, több mint hárommillió embert érintett. Ezt követték az anyagcsere rendellenességek. Ez annyiban szerencsés, hogy ezek nem a legnagyobb költést okozó betegségek. Azok ugyanis a cukor– és szívbetegségek, illetve a veseelégtelenség, de közvetlenül utána már a vérnyomásproblémák következnek. Ha az egy főre jutó kifizetéseket nézzük, akkor a legdrágább betegségeknek a vérképzőszervi betegségek, a sclerosis multiplex, bizonyos vírusfertőzések (például a hepatitis) és a daganatos megbetegedések számítanak.
Azok a betegek, akik százmilliókba kerültek a magyar egészségügynek, éppen ilyen nagy költségű betegségekben szenvedtek. Sőt, minél többe került valakinek az ellátása, annál több betegséggel küzdött. Az államnak pénzbe alig kerülő betegeknek jellemzően csak egy nyavalyájuk volt, a sokba kerülőknek viszont átlagosan kilenc, a legfelső egy százaléknak pedig 11. Sőt, olyan is volt, akinél 50 különböző betegséget diagnosztizáltak, többen is, meglepő módon azonban ők csak a negyedik kétmillió ember közé tartoztak, vagyis az ő gyógyulásukra nem költött az állam kifejezetten sokat. Ebből is azt a következtetést lehet levonni, hogy a betegség fajtája számít igazán, ha az egészségügyi kiadásokról van szó, és nem az, hogy ki hány kórral küzd éppen.
Kulja András előtt kinyílt a világ: óriási lehetőség kapujában a tiszás politikus – most bizonyíthat
Ha az uniós pénzek hazahozatalától és megfelelő elköltésétől csökken a várólista, akkor miért nő Ausztriában? Francesca Rivafinoli írása.
Kiderült, mennyivel keresnének kevesebbet az egészségügyben dolgozók Magyar Péter „adóreformja” után (VIDEÓ)
Takács Péter a Harcosok Órájában arra is rámutatott, hogy Magyar Péter elérte az üvegplafont, és most már csökken a támogatottsága.
Kórházi botrány Ausztriában – egy idegsebész tizenkét éves lánya lékelte meg egy beteg koponyáját
Testi sértés miatt indult eljárás az orvos és lánya ellen.
Bedurvult az adok-kapok: Takács Péter „jó vergődést” kívánt Magyar Péternek
Már a székesfehérvári kórház is üzent a Tisza-vezérnek a történtek miatt.
Orbán Balázs elárulta: ezért a Fidesz a kormányzóképesebb erő (VIDEÓ)
Belföld
A diskurzussal bizonyít a jobboldal, az ellenfél pedig ebben is „csúfos kudarcot vall”.
Megszületett Zelenszkij mesterterve: az egész világ megtudhatta, hogy fogják legyőzni Putyint
Külföld
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Megbénították Kijev áramellátását: támadás érte a várost ellátó legnagyobb hőerőművet
Súlyosan megrongálódott Kijev környékének legnagyobb hőerőműve egy orosz dróntámadásban.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: