Megdöbbent a világ a Panama Papers szivárogtatáson, amiből kiderült, hogy a fél világ nyakig benne volt a panamai offshore bizniszben – és akkor még nem is volt szó a Brit Virgin-szigetekről, a Seychelle-szigetekről vagy a Bahamákról.
Magyarországon már csak megvonja a vállát az ember, annyira megszokott az offshore-ozás. De pontosan mi a baj azzal, ha valaki külföldre viszi – a cégével együtt – a pénzét, és mitől lesz ez adócsalás? Csővári Istvánt, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjét és Pertics Richárdot, az Opten céginformációs vezetőjét kérdeztük az offshore-biznisz csínjáról-bínjáról.
Onnantól bűn az offshore, hogy valaki kiveszi a pénzt a cégből
Kérdésünkre mindkét szakértő hangsúlyozta: önmagában az, hogy valaki offshore-cégbe viszi a pénzét, nem illegális, ameddig mindkét ország adószabályait betartja. Mivel az adókötelezettség a bevétel realizálásával keletkezik, akkor már akadnak gondok, ha valaki ki akarja venni a pénzt az offshore-cégből.
A költségvetési csalás (köznyelven adócsalás) tényállása a Btk-ban elég tág, sok mindenre rá lehet húzni – magyarázta a Mandinernek Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. A
Btk. szerint ezt a bűncselekményt az követi el, aki a „költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában” mást (alapvetően a NAV-ot) „tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja”. Addig ez a legtöbb esetben nem történik meg, amíg csak „beleteszi” valaki a magyar cégét egy offshore cégbe, akkor viszont már igen, amikor valaki kiveszi a pénzt a cégből és nem fizet utána szja-t.
Felvetésünkre, hogy a köztudatban az alacsony társasági adóval bíró országok számítanak adóparadicsomnak, Csővári azt mondta: az offshore-olás célja elsősorban az szja kikerülése. A társasági adót a nyeresége után fizeti egy cég, és az a jellemző, hogy a magyar cég az adózott eredménye után maradt pénzt fizetik ki az offshore cégnek, tehát előzőleg a társasági adót már befizette Magyarországon. Tulajdonképpen a cég mögött – közvetetten, névleges részvényesek útján – álló személyek a cégtől a részükre való kifizetésre, jellemzően az osztalékra eső szja-t nem akarják befizetni, ezért offshore-oznak – magyarázta az ügyvéd. Hozzátette: egy másik eset szokott lenni, hogy ha nem tulajdonosi kifizetésként, hanem például fiktív számlázás útján kerül ki a pénz a cégből. Itt már szó lehet a társasági adó vagy az áfa elcsalásáról is, de ez mára eléggé kikopott a gyakorlatban, így inkább az első változat, az osztalékra eső szja elcsalása a gyakoribb – fejtette ki Csővári.
Az ügyvéd azt is hangsúlyozta: ha az offshore cégből nem kerül ki a pénz, akkor egyedi esetben kell vizsgálni, hogy adócsalásról van-e szó. Ez olyankor is elképzelhető, ha például a cég nevén van formálisan egy vagyontárgy, de afölött ténylegesen a cégtulajdonos, mint magánszemély diszponál: például ő lakik a cég nevére, a cég által vásárolt luxusvillában.
Lehet legitim célja az offshore-ozásnak?
De elképzelhető-e, hogy valakinek az adóelkerülésen kívül is tényleg jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy egy panamai cégben tartsa más cégeit és a pénzét? Csővári István szerint ez nem zárható ki, hiszen lehet, hogy valaki mondjuk üzleti érdekből nem akarja nyilvánossá tenni, hogy ő van egy adott cég mögött.
Gyakorlatilag viszont kevéssé valószínű a legitim és bevallott offshore cég, ugyanis a magyar szabályozás szerint az ezekből származó bevételek után kétszer annyi adót kell fizetni. Az úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságokra” vonatkozó szabályozás minősíti a külföldi cégeket, hogy offshore-nak bizonyulnak-e vagy sem. Általában annak bizonyulnak, ez pedig azt jelenti, hogy az onnan származó osztalék után nem 15, hanem 33 százalék adót kell fizetni. Vagyis nem túl valószínű, hogy valaki azt mondja: „legitim céllal teszem a magyar cégem egy offshore cég alá, és dupla adót akarok fizetni” – mondta Csővári.
Miért ne adóztasson (vagy ne adóztasson) Panama úgy, ahogy akar?
Az offshore globális probléma, nem véletlen, hogy például az Apple-ről se lehet tudni, hogy hol van a vagyona nagy része – mondta a Mandinernek Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője. Mint mondta, egy olyan cég esetében, amely Magyarországon tevékenykedik, itt élnek a dolgozói, itt veszik igénybe például az egészségügyi ellátásokat és egyebek, nyilvánvalóan nem etikus, hogy offshore adózik. Ezzel ellentétben viszont számos olyan nagy techcég van, amelyek az interneten, a világ bármely pontján szolgáltatnak, és rájuk nézve már sokkal problémásabb a kérdés: mi alapján szabjuk meg nekik, hogy hol adózzanak?
Pertics összegzése szerint tulajdonképpen nem is az adókulcs a vonzó elsősorban az adóparadicsomokban, hanem a transzparencia hiánya. Mint mondta, Panamán évekig ellehet a pénz anélkül, hogy bárki foglalkozna vele: papíron ki nem fizetett cégvagyon, miközben rég elköltötték. Ott a bankoknak sem kell olyan széles körben adatokat szolgáltatniuk az adóhatóságnak, mint Európában.