Önmagában az adóoptimalizálás nem bűn, de hol húzódik az adócsalás határa? Miért baj az, hogy kis közép-amerikai országok alacsony (vagy nulla) adóval csábítják oda a gazdag vállalatokat, és hogy lehet őket rákényszeríteni, hogy leszokjanak erről? Hogyhogy Magyarországon ennyien offshore-oznak, mikor az EU-átlaghoz képest nagyon alacsonyak nálunk az adók? Riportunk.
Megdöbbent a világ a Panama Papers szivárogtatáson, amiből kiderült, hogy a fél világ nyakig benne volt a panamai offshore bizniszben – és akkor még nem is volt szó a Brit Virgin-szigetekről, a Seychelle-szigetekről vagy a Bahamákról.
Magyarországon már csak megvonja a vállát az ember, annyira megszokott az offshore-ozás. De pontosan mi a baj azzal, ha valaki külföldre viszi – a cégével együtt – a pénzét, és mitől lesz ez adócsalás? Csővári Istvánt, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjét és Pertics Richárdot, az Opten céginformációs vezetőjét kérdeztük az offshore-biznisz csínjáról-bínjáról.
Onnantól bűn az offshore, hogy valaki kiveszi a pénzt a cégből
Kérdésünkre mindkét szakértő hangsúlyozta: önmagában az, hogy valaki offshore-cégbe viszi a pénzét, nem illegális, ameddig mindkét ország adószabályait betartja. Mivel az adókötelezettség a bevétel realizálásával keletkezik, akkor már akadnak gondok, ha valaki ki akarja venni a pénzt az offshore-cégből.
Miért ne adóztasson (vagy ne adóztasson) Panama úgy, ahogy akar?
Az offshore globális probléma, nem véletlen, hogy például az Apple-ről se lehet tudni, hogy hol van a vagyona nagy része – mondta a Mandinernek Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője. Mint mondta, egy olyan cég esetében, amely Magyarországon tevékenykedik, itt élnek a dolgozói, itt veszik igénybe például az egészségügyi ellátásokat és egyebek, nyilvánvalóan nem etikus, hogy offshore adózik. Ezzel ellentétben viszont számos olyan nagy techcég van, amelyek az interneten, a világ bármely pontján szolgáltatnak, és rájuk nézve már sokkal problémásabb a kérdés: mi alapján szabjuk meg nekik, hogy hol adózzanak?
Pertics összegzése szerint tulajdonképpen nem is az adókulcs a vonzó elsősorban az adóparadicsomokban, hanem a transzparencia hiánya. Mint mondta, Panamán évekig ellehet a pénz anélkül, hogy bárki foglalkozna vele: papíron ki nem fizetett cégvagyon, miközben rég elköltötték. Ott a bankoknak sem kell olyan széles körben adatokat szolgáltatniuk az adóhatóságnak, mint Európában.
Jó biznisz az offshore országoknak?
Ma pedig azt mondja, hogy ő nem tud lemondani a mentelmi jogáról, mert arról az csak európai parlament dönthet, ő nem, akkor mikor hazudott?
Ez vár az idős foglalkoztatottakra.
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Az ukrán elnök szerint a magyar miniszterelnöknek nincs joga megakadályozni Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Ritka pillanat: most nem Magyarországot, hanem az EU-t és Kijevet oktatta ki.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
Nem akármilyen csomag indul Ukrajnába.
