Brutálisan megverték a beteget

Megmondom, mit lehet vele tenni. SZERETNI kell! Van, amikor az sem segít, akkor be kell vállalni, hogy segítség kell hozzá. Tehát: Megfelelő intézményben elérhető a segítség. A hozzátartozó pedig , ha nem tudja rendszeresen látogatni, akkor bizony nem fogja megismerni a beteg. Beszélni kell hozzá, mert a régi dolgok -ha foszlányokban is-, de visszajönnek. Igen, tekeregnek. Megfelelő intézményben ezt meg is tehetik. Svédországban még buszmegállót is kialakítanak nekik, mert akinél az utazás jön be, az várja a buszt. Általában időd korban jön elő ez a betegség, először megrémül a család, majd utánanéz, mivel is áll szemben és ahhoz alakítja a mindennapjait. Ha huszonnégyórás ellátást, elsősorban felügyeletet igényel a beteg állapota, akkor a legjobb megoldás az intézmény. Sokat kell látogatni őket, nagyon tudnak ragaszkodni és érzik, ha szeretettel közelítjük meg őket.

Bírom ezt a nagy felháborodást... A kedves papát mér nem otthon tetszik ápolni kedves hölgyem? Akinek volt demens ember a környezetében, az tudja, hogy nagyon nehéz, lehetetlen vele bánni. Hozzátartozónak is meg idegen embernek is. Igen, sokszor le kell kötni, ha nem akarod nekiengedni a vakvilágnak. Nekem is volt olyan hozzátartozóm, aki éjjel 12-kor késsel fenyegette a családtagjait, mert bezárták előtte az utcai kaput, hogy ne induljon bele az éjszakába..egyedül. Mert épp mehetnékje volt. A saját feleségét, gyerekét se ismerte fel, idegennek tartotta. A vége az lett, hogy 84 (!!!!!!!) évesen mgiscsak megpróbált átmászni a kapu tetején, ahonnét aztán leesett, az idegbajától meg kapott egy agyvérzést, azzal kórházba került. Ahogy feleszmélt, azonnal el akart kezdeni tekeregni ott is össze-vissza. Igen, ott is lekötözték. Mit csinálhattak volna vele??

Végig olvastam a hivatkozott írást, telitalálat. Én is csak dicsérem a kórházat, ahová járok kontrollokra -legalább 20 éve kezelnek- és 70 éves koromig aktív dolgozó voltam. A János kórházról- a baleseti ellátásról- csak rendszertelenségről tudok beszámolni. A szomszéd kerületben lakom, és akár a rendelő intézet, akár a kórház precízen teszi a dolgát, még sokat várni sem kell. És sem fekete ruhát, sem szalagot nem láttam, pedig akkor is jártam ott!

Az ország mentális állapotát tükrözi, hogyan bánnak a betegekkel, öregekkel, gyerekekkel. A demens emberhez türelem kell. Meg sem érti, mit kérnek tőle, sokszor ellenáll a "parancsnak ". A szenvtelen, rosszindulatú, oda nem való egészségügyi dolgozótól mentsen Isten. Több pénz, nagyobb fizetés és több ember kell az egészségügybe. Reméljük, elindul ez a folyamat! Az sem árt, ha a T. főorvosok odafigyelnek az osztályaikra, nemcsak a zsebükre.