Az FHB Bank vezetősége hétfőn döntött a 4,45 milliárdos tőkeemelésről, amelyben a magyar állam mint kisrészvényes nem vehet részt. Az állam ugyanis csak 7,32 százalékos részesedéssel bír a bankban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint az FHB jogellenesen zárta ki a kisrészvényeseket, köztük az államot a tőkeemelésből, ezért bíróságon támadja meg az erről szóló társasági határozatot.
Az FHB kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből, ezért az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerdán a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat már most függessze fel – tájékoztatta a Vagyonkezelő az MTI-t.
A MNV közleményében emlékeztetett: az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság igazgatósága december 28-án – a rendkívüli közgyűlés felhatalmazása alapján – döntött az FHB alaptőkéjének felemeléséről új részvények kibocsátásával, legfeljebb 4,45 milliárd forint mértékben. Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek a jelenlegi állapot szerint az FHB-ban 7,32 százalékos részesedése van 4 millió 832 ezer 225 részvénnyel.
Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította. Ez egyben azt jelenti, hogy az FHB közgyűlésének és igazgatóságának döntése alapján az állam nem vehet részt a jelenlegi zártkörű részvényjegyzésen, azaz az FHB tulajdonosai egyértelműen csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban – közölte az MNV.
Az MNV tájékoztatása szerint az állam kisebbségi részvényesi jogainak védelme érdekében bírósághoz fordult az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezése érdekében, és kérte a bíróságot, hogy a határozatok végrehajtását függessze fel. A bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és szándéka szerint részt vehet a tőkeemelésben – hangsúlyozza közleményében az MNV.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
A kormányfő kaposvári kampányrendezvényéről a Soros-szervezet kifogását a Nemzeti Választási Bizottság első körben elutasította.
Alaposon borsot tört a sógorok orra alá Szijjártó Péter.
Az Ellenpont szerint Kijev egy kormányváltás esetén nemcsak a külügyre, hanem borítékolhatóan a magyar gazdaságra is rá tenné a kezét, aminek meglesznek a vesztesei.
A német gazdaság történetének egyik legdrámaibb fordulata zajlik: a hagyományos ipari megrendelések összeomlása miatt a korábbi civil óriásvállalatok, köztük az autóipar szereplői, tömegesen állnak át fegyvergyártásra. Németország harcra készül.
Be kellene tartani az EU-val kötött szerződést, mely szerint kötelesek vagytok Szlovákia és hazánk irányába átengedni az orosz kőolajat.
