Az ilyen közleményekkel a hívők nagy része nem tud mit kezdeni

„Ez már a sokadik egyházi megnyilatkozás, amely a feltétlen befogadásra int. Nagyon bírom a szerzeteseket, egy regiment jó ismerősöm, sőt rokonom van köztük, de attól tartok, az ilyen közleményekkel a hívők nagy része nem tud mit kezdeni. Persze hibának tartom, ha valaki kizárólag bennünket lerohanó hordának láttatja a menekülteket (pontosabban: jelen állás szerint illegális migránsokat, sőt határsértőket), és nincs szeme a tömeg egyes tagjainak szenvedéseire. Azt viszont a másik végletnek gondolom, hogy az idegenektől való félelem meghaladásáról, az irgalmas szamaritánus példájáról, a feltétel nélküli befogadásról mondunk nagyon emelkedett szavakat, anélkül, hogy érdemben mérlegelnénk, milyen veszélyeket rejthet magában a mostani invázió. Amikor egy ilyen gyorsan változó nemzetbiztonsági, rendőri, világpolitikai kérdésről van szó, melynek hátterét és következményeit senki sem látja át teljesen, szerintem óvatosabban kellene bánni a szép szavakkal. Ma már a legnépszerűbb magyar szerzetes, Böjte Csaba is ott tart, hogy irgalmasan kell bánni a menekülttel, de különbséget kell tenni a háborús övezetekből érkezők és a jobb élet reményében útra kelők között, és senki sem kötelezheti a magyar államot arra, hogy megengedje, boldog-boldogtalan átjáróháznak használja az országot.”