Kihagyták Magyarországot a nyugat-balkános, migrációs konferenciáról

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a menekültügyről nyilatkozva a következő kijelentést tette az MTI szerint: „Szijjártó Péter szerint az Európai Unió intézményei nem tehetik meg, hogy elszabotálják az októberre Budapestre tervezett migrációs konferenciát, ahol kidolgoznák a térségre irányuló bevándorlási nyomással szembeni intézkedéseket. A Nyugat-Balkánon kialakult drámai helyzet ugyanilyen hatással van Magyarországra, és a témával foglalkozó konferencia elszabotálása helytelen és védhetetlen döntés lenne az unió részéről”.

Felmerült a kérdés, hogy hol, milyen formában próbálta/próbálja elszabotálni az EU a magyar külügy októberre tervezett budapesti konferenciáját – és hogy ha ez így van, erről miért nem hallottunk eddig?

Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol Menczer Tamás sajtófőnököt sikerült elérnünk. Közlése szerint a miniszter nem konkrét elutasításra vagy szabotázsakcióra célzott, csak arra, hogy a probléma súlyához mérten lassan halad a konferencia szervezése az uniós bürokrácia miatt.

Tartottak egy konferenciát a menekültügyről, de arra nem hívtak minket

Mindeközben csütörtökön tartottak egy konferenciát Bécsben a menekültügyről. A Nyugat-Balkán Konferencián a balkáni migrációs útvonallal kapcsolatban érintett minden fontosabb szereplő részt vett: jelen volt a horvát, a szerb és a macedón külügyminiszter; Johannes Hahn, az EB bővítési biztosa; Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője; Angela Merkel német kancellár és a német külügyminiszter; valamint a házigazda osztrákok kancellárja, Werner Faymann és külügyminisztere, Sebastian Kurz.

A régóta szervezett konferencia témája nem a migráció lett volna, hanem a nyugat-balkáni infrastruktúra-fejlesztés és az uniós csatlakozás, de a közben kialakult helyzet miatt mégis a menekültügy lett a fő téma. Ez volt a második ilyen találkozó: tavaly Berlinben találkoztak a felek. Az éves konferenciák az ún. berlini folyamat részei, amelyek az EU bővítési terveire koncentrálnak a Nyugat-Balkán felé. Kérdés, hogy Magyarország alapvetően miért marad ki egy olyan folyamatból, amely egy olyan területet céloz, ami természetes expanziós területe lehetne a gazdaságunknak.

Menczer Tamás kérdésünkre megerősítette, hogy eredetileg nem a migráció lett volna a fő téma, és hogy a magyar külügy az után sem kapott külön meghívást, hogy világos lett: erről fognak beszélni a Bécsben összegyűlt felek.

Külön érdekes helyzet alakult ki a konferencián, mivel éppen az osztrák kancellár embercsempészetet elítélő beszéde után érkezett a hír a Bécs közelében megtalált szerencsétlenül járt menekültekről, akiket embercsempészek hagytak magukra. A találkozón egy perces néma csenddel adóztak az áldozatoknak. Mint mi is megírtuk, a Fidesz szerint ez az esemény is arra mutatott rá, „hogy az Európai Unió eddigi bevándorláspolitikája megbukott”. Bécsben szerencsére éppen helyben volt minden fontos szereplő, hogy kifejtse a véleményét a kérdésről.

Kicsit beszóltak a határzár miatt a magyar kormánynak

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint nagyon gyorsan szükség lenne egy közös európai megoldásra, mivel ennek hiányában egyre több állam fog Magyarországhoz és Dániához hasonlóan egyedül cselekedni. A külügyminiszter elmondta: ezek az egyéni megoldások „nem fognak működni, és mindenekelőtt még veszélyeztetik is a nyitott határok európai elvét”. Kurz egy ötpontos cselekvési tervet javasolt, amelynek az egyik pontja az, hogy a válságövezetekben kell „biztonságos kikötőket” létrehozni, ahol a menekülők folyamodhatnak menedékért anélkül, hogy keresztül kéne utazniuk a fél világon.

Johannes Hahn uniós bővítésért felelős biztos a kvótarendszer szükségességét említve elmondta: „azt remélem, hogy a legújabb fejlemények tükrében most már mind a 28 tagállam kész lesz ebben megállapodni”. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a polgárháború elől menekülőknek pedig védelmet kell nyújtani, és közös európai felelősség a kérdés megoldása. Steinmeier szerint a dublini rendszer reformjára van szükség a menekültek igazságos elosztása érdekében, ugyanakkor biztonságos országnak tekintené az uniós tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelő országokat. Újságírói kérdésre elmondta: nem gondolja, hogy a határzár megoldás lenne a migrációra. Faymann osztrák kancellár az embercsempészek elleni harcra helyezte hangsúlyt, de ő maga is a menekültek igazságos, kvóta-alapú elosztását és az uniós határok védelmét szorgalmazta.

A horvát külügyminiszter tért ki először a magyar határzárra, leszögezve, hogy a horvát kormány nem tervez kerítést építeni. Vesna Pusić elmondta: „semmi jót nem gondolnak” azokról, akik ilyen lépéseket tesznek. A szerb külügyminiszterrel, Ivica Dačić-tyal együtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a menekültek elindulását kiváltó problémákat nem az ő országaik váltották ki, nem is hozzájuk igyekeznek a menekülők, mégis ők isszák meg a levét a folyamatnak.