A Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya lett Erdő Péter bíboros, aki Rómában vette át a tisztséghez kapcsolódó jelvényeket Matthew Festing nagymestertől.
Erdő Péter bíboros május 28-án Rómában, a Nagymesteri Palota dísztermében átvette a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya jelvényeit Matthew Festing nagymestertől. Ezzel az ünnepélyes ceremóniával Erdő Péter tartománynagyi méltóságban tagja lett a máltai rendnek.
A római Nagymesteri Palota dísztermében Matthew Festing nagymester köszöntő szavai után Erdő Péter bíboros mondott rövid beszédet, majd átvette a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztes tartománynagya jelvényét. Erdő Péter ezt követően a máltai lovagrend nagymesterének átnyújtott egy Boldog Apor Vilmos-ereklyét. Apor Vilmos vértanú püspök a rend konvent káplánja volt, bátyja, Apor Gábor a Szuverén Máltai Lovagrend tagja volt, 1952 és 1958 között a rend nagykancellárja, majd 1964 és 1969 között a rend római nagykövete.
A római székhelyű Szuverén Máltai Lovagrend – teljes nevén: Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend – a keresztény Európa egyik legrégibb intézménye. Működését 1050 körül kezdte Palesztinában. Egyházi laikus rend, katonai-lovagi és nemesi hagyománnyal. Jelenleg mintegy 13 500 tagja van. A máltai rend alapelve a Tuitio Fidei et Obseqium Pauperum, azaz a hit védelme és a rászorulók megsegítése.
A máltai rend egy független és szuverén testület, melynek saját jogrendje van, útleveleket állít ki, bélyegeket ad ki és pénzverési joga van. Élén 2008 óta Matthew Festing áll, a rend 79. nagymestere, aki az állami szuverenitással bíró szervezet államfője.
A Szuverén Máltai Lovagrend a világ 104 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot – köztük számos nem katolikus országgal – és állandó képviselettel rendelkezik a nagy nemzetközi szervezetekben.
A rend a 12. században jelent meg Magyarországon, s mialatt aktív részt vállalt a keresztes hadjáratok és a szentföldi zarándoklatok segítésében, ispotályokat létesített hazánkban. A 17. század közepétől szünetelt a magyarországi működés; közel 300 évvel később, 1928-ban alakult meg a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége. Székhelyük a budai várban volt, ám az 1945-ös szovjet megszállás után a rend nem működhetett tovább, tagjai emigrációba kényszerültek. Ezt követően a magyar tagozatot a külföldre szakadt lovagok tartották fent, hajdani székházukat csak a '90-es években kapták vissza. Ezt a visszatérést segítette az akkor már működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat is.
A lovagrend feladatai közé tartozik a karitatív és szociális munka, valamint a hitélet ápolása. Együttműködnek az állami szervezetek mellett a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) is.
A hazánkban széleskörűen ismert Magyar Máltai Szeretetszolgálat – amely idén ünnepli megalapításának huszonhatodik évfordulóját – a 900 éves Szuverén Máltai Lovagrend segélyszervezete.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Egyetemes irányelvek a magyarországi politikai választásokon részt vevő keresztény hívőknek.
Ugyanakkor aki keresztényként szól, az mindig többszörös kritikának és sok nemtelen, személyén is túlmutató támadásnak van kitéve. Máthé Zsuzsa írása.
Az elveknek következményeik vannak – szól egyik kedvenc amerikai filozófusom. Szilvay Gergely írása.
A magyar társadalom 89 százaléka nagyon fontosnak tartja a családot, és a társadalmi attitűdökben is jelen van a családorientáltság.
Jobban teszik szerdától a Dunántúlon élők, ha visznek magukkal esernyőt.
Hogyan korlátozza a szólásszabadságot az Európai Unió, mégpedig annak nevében? Miként von el lopakodó módon jogköröket a tagállamoktól és szervezi ki a cenzúrát az Európai Unió NGO-knak? Megjelent egy átfogó útmutató!
