Magyarország azt szeretné, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak ne legyen része a befektetők és az államok közötti viták rendezését szolgálni hivatott döntőbírósági mechanizmus, az maradjon a nemzeti hatóságok feladata, mondta az unió külkereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Mikola István.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint a befektetők és az államok közötti viták rendezését szolgálni hivatott döntőbírósági mechanizmus (röviden ISDS) lehetőséget teremthetne arra, hogy olyan multinacionális cégek, amelyeknek a költségvetése gyakran nagyobb, mint az egész magyar költségvetés, kormányokat, jogi eljárásokat befolyásolhassanak, kárt okozva ezzel a tagállamoknak.
Mi úgy gondoljuk, hogy a nyitott gazdasággal és demokratikus jogrenddel rendelkező országokban a nemzeti jogi lehetőségek megvannak arra, hogy eldöntsék a beruházók és a befogadó állam közötti vitákat, magyarázta az államtitkár, hozzátéve, hogy a nemzeti szuverenitásnak is része, hogy a nemzeti hatóságok, bíróságok járhassanak el ilyen ügyekben. Mikola István rámutatott, hogy az unió tagállamai megosztottak a kérdésben, a magyar véleményt 6-7 ország vallja magáénak.
Az államtitkár kifejtette, hogy a tanácsban az az álláspont alakult ki, hogy prioritást kell biztosítani a nemzeti bíróságoknak, és csak különleges esetekben dönthetnének nemzetközi választottbíróságok a beruházók és az államok vitájában. A világ GDP-jének és kereskedelmének csaknem felét kitevő két óriás feszül egymásnak, az Egyesült Államok pedig az egyezkedés során meglehetősen erőszakosan, felkészülten tárgyalva piacot keres, és nyomást gyakorol, mondta Mikola István.
Védeni akarjuk a piacainkat azzal, hogy egy normális, igazságos, a nemzetek jogrendjére épülő vitarendezési mechanizmust biztosítunk, hangoztatta. Az államtitkár, aki korábban magyar nagykövet volt Párizsban az OECD mellett, emlékeztetett: unió mindegyik országa tagja az OECD-nek, ahol a csatlakozás előtt megvizsgálták, hogy az adott ország jogrendje alkalmas-e nemzetközi jogviták rendezésére. A majdani megállapodásról Mikola István úgy vélte, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok számára kedvező lenne, ha kijuthatnának az amerikai piacra. Úgy vélte, ez elsősorban a startupok, a szellemi innovációt teremtő cégek számára teremtene jó lehetőségeket.
Igen nagy lehetőség lenne, de csak ha a kölcsönös előnyöket figyelembe véve és az európai elvárásoknak megfelelően történne, vélekedett a megkötendő megállapodásról a politikus. Ha Európának sikerül egy jó megállapodást kötnie, akkor abból csak előnye származhat, fogalmazott az államtitkár. Mikola István kitért a mezőgazdasági és élelmiszeripari előírások kérdésére is, amelyek az Atlanti-óceán keleti partján jóval szigorúbbak, emiatt viszont Amerikában sok agrártermék sokkal olcsóbb. Szerint ezek özönétől meg kell védeni az uniós piacot. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy megőrizze az élelmiszeripar mentességét a génmódosított organizmusoktól (GMO). Ezt nem engedjük megingatni sem, szögezte le Mikola István.
A külügy államtitkára világossá tette azt is, hogy ezen a téren Európa támogatja a magyar álláspontot, és nem fenyegeti veszély Magyarország GMO-mentességét. Mikola István arra is kitért, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatban a transzparencia kérdése is gyakran felvetődik, a vitafolyamat egésze ugyanis továbbra sem látható át teljesen.
Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
Emmanuel Macron, az európai stratégiai autonómia egyik vezető szószólója Kínába érkezik. Látogatása a stratégiai autonómia gyakorlati próbája lesz. Csang Pej-csin írása.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
Nagyon nem örülnek Orbán Viktor vétójának.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
A háborúpárti európai vezetők gyanúsan hallgatnak az ukrán korrupció ügyében. Brüsszelben tudják, hogy nagy a baj, de hallani sem akarnak a korrupt ukrán kormánynak szánt források megvonásáról.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Csiszár Jenő mesél arról, hogyan lett a luxemburgi rádió fenegyereke és a Heti Hetes ismert arca végül Magyarország milánói főkonzulja. A műsorban őszintén beszél az online karaktergyilkosságról, a halálos fenyegetésekről és arról, mit jelentett számára kiállni a saját oldalán – a családjáért és a hazájáért.
Valami készül a Balaton Airporton...
