Az alapvető jogok biztosa azt kéri az EMMI-től: pontosítsák a közmunkásokra vonatkozó szabályozást úgy, hogy számítson álláskeresőnek, aki közfoglalkoztatásban vesz részt. Egy panaszos ugyanis azért nem tudott egy bizonyos idejű álláskeresői státuszt megkövetelő rendes munkahelyre jelentkezni, mert a közmunka miatt nem volt meg a szükséges álláskeresői ideje.
A szociális törvény pontosítását kérte Székely László ombudsman az emberi erőforrások miniszterétől, annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időtartam minősüljön a munkaügyi szervvel való együttműködési időszaknak – tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken közleményben az MTI-t.
Egy panaszbeadvány nyomán indított vizsgálat tapasztalatai szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás az álláskeresők esetében kedvezőtlen következményekhez vezet – közölte a hivatal. Felidézik: a panaszos azt nehezményezte, hogy az elsődleges munkaerő-piacon jelentkezett egy állásra, amelynek hirdetésében feltételként szerepelt a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmány. Ezt az okmányt azonban nem kaphatta meg, a munkaügyi központ pedig azzal indokolta az elutasítást, hogy a jelenleg érvényes szabályozás alapján a közfoglalkoztatott jogilag nem minősül álláskeresőnek. A Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolást pedig csak álláskeresők számára adhatják ki. Mindennek nyomán a panaszos nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges számú álláskeresési napokkal sem. Mert az igazolás feltétele, hogy az álláskereső 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként legyen nyilvántartott.
A biztos jelentésében elismerte, hogy több foglalkoztatáspolitikai eszköz is szolgálja a tartós munkanélküliek elhelyezkedését, így a Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei és a közfoglalkoztatotti programok is. A közfoglalkoztatásban töltött idővel azonban mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy a tartós álláskeresők kedvezményével helyezkedjen el az elsődleges munkaerő-piacon, ami azzal járhat, hogy a közfoglalkoztatott megreked a közfoglalkoztatotti rendszerben. Ebben a helyzetben „a közfoglalkoztatotti létből való kikerülés elősegítése elvárható és szükségszerű, mérlegelésen felülálló állami feladat” – fogalmaz a közleményben a hivatal.
További gond, hogy a közfoglalkoztatásban töltött idő nem számítható be az aktív korúakat szociális ellátásokra jogosító, a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem. Vagyis a nehéz körülmények között élő emberek számára a közfoglalkoztatásban töltött idővel kitolódik a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése, ezért a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz.
Mindezért Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy kezdeményezze a törvény módosítását – tartalmazza a hivatal közleménye.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
Budapest ellen 2021 óta folyik uniós eljárás.
Zohran Kwame Mamdani büszkén vállalja a progresszív identitáspolitikát, a Pride-mozgalmak támogatását, valamint a rendpárti és nemzeti gondolkodás elleni fellépést.
A törvénymódosítás élesedése negatívan érintheti a Strabagot.
Ausztria jelenleg a második világháború óta a leghosszabb recessziót éli át.
A kormány utólag korlátozná a munkanélküli segély folyósítását.
Egymás hegyén-hátán a csapatok.
Az ukrán parlament 2028-ra EU-csatlakozást jósol.
