Nincs vége: Karácsony Gergely visszaszólt Bochkor Gábornak
A főpolgármester bocsánatkérést vár a rádiós műsorvezetőtől.
Határozati javaslatot nyújt be az LMP-s Szél Bernadett annak érdekében, hogy ne legyen bérkülönbség a nők és a férfiak között, ha azonos munkát végeznek. Az LMP-s politikusnő a nők munkaerő-piaci védettségét is fokozná. A PM szerint az alapjövedelem bevezetése segítheti a nők esélyegyenlőségét is.
Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be az LMP a nemek egyenlő bérezésének érdekében, mivel ma Magyarországon a nők átlagos bruttó órabére ötödével kevesebb, mint a férfiaké – jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke vasárnap a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta: a dolgozói szegénység az átlagosnál is jobban érinti a nőket, ennek e bérkülönbség mellett az is az oka, hogy a nők tipikusan alulfizetett szakmákba „szorulnak”, munkahelyi előrehaladásuk során jellemzően nem jutnak tovább egy ponton, sok esetben pedig kényszerből alacsonyabb óraszámban dolgoznak, hogy elvégezhessék a háztartási munkákat.
Szél Bernadett nőnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a nők ezért is hajlamosabbak elfogadni a részmunkaidőt, miközben pártja álláspontja szerint sokaknak inkább a rugalmas munkavégzés jelentené a megoldást. Szólt arról is: céljuk továbbá, hogy fokozzák a nők munkaerő-piaci védettségét.
„A helyzet rossz, és a helyzet az Orbán-kormány elmúlt öt éve alatt tovább romlott” – jelentette ki, ártalmasnak nevezve azt a szemléletet, hogy a nemek közötti bérkülönbség a piacgazdaság természetes velejárója. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvényben nem szerepel az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv. Hozzátette: több bérkövetelés nem teljesült olyan szakmákban, ahol magas a nők aránya, és a Fidesz-KDNP kormány idején szüntették meg a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők felmondási védelmét.
Beterjesztendő határozati javaslatuk fontos elemeként említette a politikus a felmondási védelem visszaállítását, a rugalmas munkavégzés támogatását, a kötelező apai gyes megteremtését, valamint a nappali gyermekellátás rendszerének javítását. Megjegyezte: Magyarországon ma – szemben az egyharmados uniós ajánlással – a korosztály 14 százalékának jut bölcsődei hely, a mutató a családi napközikkel együtt is csak 16 százalék.
A kezdeményezés részeként említette, hogy emelkedjenek a bérek a nőket nagy arányban foglalkoztató szakmákban, a nagyobb cégeknek pedig cselekvési tervet kelljen készíteniük a bérkülönbségek kezelésére. Szorgalmazzák azt is, hogy az egyenlő bérezésnek legyen külön napja.
A PM szerint az alapjövedelem bevezetése segítheti esélyegyenlőséget
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az általuk korábban szorgalmazott alapjövedelem bevezetése segíthet a nők és férfiak közötti esélyegyenlőtlenség leküzdésében is.
Karácsony Gergely, a párt társelnöke, Zugló polgármestere a VII. kerületi Kéthly Anna téren tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: javaslatuk szerint 50 ezer forint jövedelmet kapna minden polgár, 25 ezret minden gyermek és 75 ezret minden kismama, ezzel párhuzamosan pedig 100 ezer forintra növelnék a nettó minimálbér összegét.
Karácsony Gergely szólt arról is, hogy a nők sokkal nehezebben kapnak állást, kerülnek vezetői pozícióba és ugyanazért a munkáért általában kevesebb bért kapnak. Hozzátette: a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom kifizeti ezt a munkát is.
A társelnök szerint az egyenlő társadalmak versenyképesebbek, és az alapjövedelem bevezetése hosszú távon a gazdasági és szociális válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszköze is lehet. Kérdésre válaszolva elmondta, bár van esélyegyenlőségi törvény, ezek a paragrafusok nem voltak elégségesek az esélyegyenlőtlenség leküzdéséhez.