Zombor Gábor szerint elkötelezettek a lakosság egészségi állapotának javítása mellett

Egyértelmű a kormány elkötelezettsége a magyar lakosság egészségi állapotának javítása mellett – mondta az egészségügyi államtitkár a Százak Tanácsa Egészségügyünk aktuális helyzete című tanácskozásán csütörtökön Budapesten a Magyarság Házában. Zombor Gábor hangsúlyozta: az egészségüggyel kapcsolatos kormányzati célok meghatározásakor is ezt tartották szem előtt, és több kormányzati intézkedés már nemzetközi szinten is elismerést váltott ki. Zombor Gábor kijelentette: lehet komoly vitákat folytatni arról, hogy az országnak mennyi pénze van az egészségügyre, milyen rendszert tart fenn, de kétségtelen, hogy egy rossz szerkezetű, rosszul finanszírozható, a forrásokat kevésbé hatékonyan felhasználó rendszere van az országnak, amelyben a legdrágább ellátási formát, a kórházi ellátást preferálják. Ezt a rendszert meg kell változtatni, a többi ellátási formát meg kell erősíteni, amelyet jobban tudnak finanszírozni – vélekedett.
  

Mint mondta, nem egy nap alatt jutott a jelenlegi helyzetbe az egészségügyi rendszer, így megváltoztatni sem lehet gyorsan, de a szemléleten mindenképpen változtatni kell.
   Fendler Judit közgazdász, a Honvédkórház gazdasági igazgatója vitaindító előadásában azt emelte ki, hogy növelni kell az egészségügyre fordított közkiadásokat. Fontos célnak nevezte, hogy ennek az alulfinanszírozott rendszernek növelni kell a hatékonyságát, átláthatóságát a társadalmi igazságosság az etikai és erkölcsi kérdések figyelembe vételével.
 A közgazdász szerint az is kiemelt egészségpolitikai cél, hogy esélyegyenlőség legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése hozzájáruljon a lakosság egészségben eltöltött éveinek maximalizálásához. Mindezek érdekében lényeges a nemzeti kockázatközösség fenntartása az egészségügyben – tette hozzá.
 Fendler Judit azt javasolta, hogy szét kellene választani a térítéses és közfinanszírozott ellátásokat, és meg kellene határozni egy alapcsomagot, amely például azt tartalmazza, hogy egy ellátás egy bizonyos időtávon belül mindenkinek jár, de ha valaki korábban akarja megkapni, akkor „megveheti" azt.


A konferencián – amelynek védnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Gyurcsány-kormány (2004-2006) egészségügyi minisztere hangoztatta: fel kell tenni a kérdést, hogy milyen irányba kell haladnia az egészségügynek, amely szerte a világon mély, elhúzódó válságban van. Szétszakadt a „szövetség" az állam, az egyén és a gyógyító között – ondta.
 Úgy vélte, nincs megfelelő számú gyógyító és megfelelő infrastruktúra az egészségügyben a fejlődő országokban sem.
 Rácz Jenő közölte: paradigmaváltásra van szükség, az egészségügyre ugyanis nem a költségvetés egy fájóan nagy kiadási tételeként kell tekinteni, hanem a gazdaság húzóágazataként, hiszen korlátlanul értékesíthető szolgáltatásokat és termékeket hoz létre, viszonylag kicsi az energiaigénye, nagy a hozzáadott értéke, valamint nagy a munkaerőigénye.


Gazsó L. Ferenc, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója felkért hozzászólóként arról beszélt, hogy tisztában kell lenni az egészségügyi kapacitásokkal és azzal, hogy hol lehet beengedni a fizetős szolgáltatásokat a közellátásba, de ezzel a nemzeti kockázatközösség, az egyenlő elbánás elve nem sérülhet. Úgy vélte, a Százak Tanácsának az ezzel kapcsolatos meglátásait nyilatkozatban kellene összefoglalnia a kormányzatnak. 
Az 1997-ben létrejött Százak Tanácsa civil szervezet célja stratégiai elemzések készítése, állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a nemzeti sorskérdésekről, továbbá az egységes magyar nemzet nyelvi, kulturális, történelmi értékeinek őrzése, érdekeinek védelme. Emellett részt kíván vállalni az oktatás – elsősorban a felsőoktatás –, a népegészségügy, a hitélet, a nemzeti és egyetemes értékeket is őrző kultúra terjesztésében.