Szorul a hurok Konok Péter körül – pert indított ellene egy aktivista

Konok szerint nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”.

Eljárási jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a devizahiteles perekben hozott másodfokú ítéleteket az Aegon, valamint az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. és az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. A Kúria minden esetben hatályában fenntartotta a jogerős másodfokú döntést.
Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége mellett felállított törvényi vélelem megdöntése iránt sikertelenül perelt az Aegon, valamint az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. és az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. is. A másodfokú bíróság egyik esetben sem adott helyt a felperesek keresetének, akik ezért felülvizsgálatot kértek a Kúriától eljárási szabálysértésekre hivatkozva.
Az Aegon azt sérelmezte, hogy keresetének bizonyos pontjai tekintetben a bíróság nem ismerte el a bank kereshetőségi jogát, míg az MKB szerint a másodfokú bíróság nem tett megfelelően eleget az indokolási kötelezettségének.

A Kúria mindkét esetben helyben hagyta a másodfokú ítéletet. Az MKB ügyében megállapította, hogy az általános szerződési feltételekhez kapcsolódó törvényi vélelem megdöntése iránt indított perekben a másodfokú bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének. A Kúria szerint az ítélőtábla az eljárási szabályok keretei között eljárva, helytállóan állapította meg, hogy a vizsgált időszakokban alkalmazott, a felperest egyoldalú szerződésmódosítással kamat-, költség,- díjemelésre feljogosító általános szerződési feltételek nem feleltek meg a törvényben előírt átláthatóság, egyértelmű és érthető megfogalmazás, egyes rendelkezések tekintetében pedig az arányosság, a tételes meghatározás elvének.
Az Aegon ügyében hozott határozatában a Kúria kifejtette: a „deklaratív” rendelkezések – amelyek a felperest az egyéb szerződéses rendelkezésekre utalással „felhatalmazták” a szerződésmódosításra – szintén az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszerének részét képezik, így nem különíthetők el az egyoldalú szerződésmódosítás konkrét feltételeit szabályozó szerződéses rendelkezésektől, ezért e körben a másodfokú bíróság ítéletének indokolását módosította. A Kúria ugyanakkor egyetértett a másodfokú bírósággal a biztosításhoz, illetve életbiztosításhoz kötött kamatkedvezmény esetén alkalmazandó szerződéses rendelkezések megítélése tekintetében, ezek ténylegesen nem tartoznak a törvény hatálya alá.
A felmondhatóság jogkörében a felperes érvelését a Kúria nem találta alaposnak, mert a vitatott rendelkezések nem tették lehetővé az egyoldalú kamat, költség, díj módosítása esetén a fogyasztó számára a szerződés azonnali hatályú felmondását.