Az Alkotmánybíróság következő elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn. A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében titkos szavazáson fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát. Lenkovics Barnabás 2007. április 21. óta tagja a testületnek, megbízatása 2016. április 21-ig szól. Az alkotmánybíró - akinek elsőként gratulált Áder János köztársasági elnök - hétfőn letette elnöki esküjét.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének alkotmánybírói és egyben elnöki mandátuma 2015. február 24-én jár le. Utódját három hónappal korábban meg lehet választani a testület tagjai közül az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz jelenleg legalább 132 igen vokssal.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke korábban azt mondta az MTI-nek: az országgyűlési törvény alapján minden olyan közjogi tisztségviselő személyére a házelnök tesz javaslatot, amelyet más törvény nem nevesít. Az Ab-elnök ilyen, ezért Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet az Országgyűlés elnökének kérése esetén az igazságügyi bizottság meghallgatja, de döntési jogosultsága nincs a testületnek.
Az MSZP bojkottálta az elnök megválasztását. Bárándy Gergely szerint ugyanis Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve: úgy dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van. Az ellenzéki politikus közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás „elcsalását” lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.
Az LMP nemmel szavazott. Schiffer András társelnök emlékeztetett Lenkovics Barnabás korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint számára a hatalmai ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy azoknak egymást akadályozniuk kellene. Lenkovács Barnabás a hatalmi ágak együttműködési kötelezettségét is hangsúlyozta. Schiffer mindezt a Fidesz jelenlegi hatalomfelfogásához tartotta hasonlónak. Szerinte ugyanakkor jelenleg az Ab elnökének olyan szerepfelfogására lenne szükség, amely „körmére néz a magáról megfeledkező kormányhatalomnak és a parlamenti többségnek”.