A tusványosi szindróma

„Bármennyire is fontos személy a jobboldalon Orbán Viktor, miniszterelnöki szerepét, hatáskörét erősen szabályozzák törvényeink. Eddigi politikai pályáját, tetteit mérlegre téve pedig tényleg aljas inszinuáció kétségbe vonni, megkérdőjelezni a demokrácia melletti elkötelezettségét. Még akkor is így van ez, ha egyébként teljes joggal lehet kifogást emelni jó néhány kormányzati intézkedéssel szemben. Ha időnként úgy tűnik is, hogy feszegeti a törvény szabta korlátait, ha a kormányzati hatalomban rejlő „zsákmányrendszer” lehetőségeit elég sokszor rettenetes személyzeti politikával használja ki, még akkor is elég nehéz lenne kikezdeni azzal, hogy nem demokratikusan irányítja az országot. (…)

Orbán Viktor elég régóta beszél arról, hogy a liberális állam után egy munkaalapú állam korszaka jöhet el, amely a kereszténységet, az emberi jogokat tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. Mostani bírálói úgy tesznek, mintha Orbán most beszélt volna életében először a munkaalapú állam tervéről. Legalább öt éve erről beszél. Például 2012-ben kifejtette, mi a célja a kormányzati ciklus hátralévő idejére. Ezek szerint: befejezik a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki. Az ehhez szükséges lépések szerinte: a költségvetést pozitívba kell fordítani, 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét – négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle –, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az energiafüggetlenségünket, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és haza kell hívni a tehetségeinket. A baloldali fizetett vagy önkéntes aktivisták most örülhetnek egy parányit, sikerült megint rossz hírét kelteni a világban Magyarország demokratikusan választott miniszterelnökének a beszédéből kiragadott szövegfoszlányok félremagyarázásával, ám van egy rossz hírem számukra: a magyar nép már a demokrácia őrzését se bízná rájuk, nem kér a viperáikból, uniós pénzen vett vízágyúikból, gumilövedékeikből, amelyekkel nekik átmeneti ideig sikerült markukban tartani a hatalmat, miután lelepleződött a csalásuk, a hazugságaik özöne.”