Mikor pedig jelt ad magáról, az gyakran már az akut szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál, amikor már késő bármit is tenni a beteg megmentéséért. Éppen ezért lenne alapvető fontosságú egy olyan rutinszerű diagnosztikai eljárás, amely időben kiszűrné a veszélyeztetetteket, így időben elkezdhetnék kezelésüket.
S erre már létezik is megfelelő eszköz. Magyar orvosok amerikai kollégáikkal együtt publikáltak erről a Nature Reviews Cardiology hasábjain-adta hírül az Origo.
Dr. Maurovich-Horvat Pál kardiológus, a a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika adjunktusa kollégáival együtt az intézményben évek óta működő speciális CT berendezés eredményeit használta fel, így dolgozták ki azt az eljárást, amellyel képesek lehetnek korán felismerni a betegség jeleit.
Ehhez azt a szakemberek előtt régen köztudott tényt vették alapul, hogy az akut koszorúér-események hátterében legtöbbször az erek falán keletkező lerakódások, az un. plakkok hirtelen felrobbanása áll. Ezek ugyanis leválva az ér faláról elzáródást okoznak, s ha ez a szív koszorúerében következik be, az maga a stroke.
De az is ismert már, hogy ezek között a plakkok közül sérülékenyebbek azok,
amelyek melyek "nagy, elhalt szövetből álló zsíros maggal, és egy azt fedő igen vékony kötőszövetes fedősapkával rendelkeznek. A plakk szétesésekor a vékony fedősapka felreped, és az elhalt szövettömeg az ér üregébe jutva pillanatszerű vérrögképződést idéz elő."
A computertomográf a fedőburok vizsgálatára nem alkalmas, az túl vékony ehhez, de a mag a készülék által jól elemezhető.
Ráadásul a CT könnyedén fel tudja mérni ezen plakkok mennyiségét és egyedi tulajdonságait is, amely szintén információval szolgál a várható kockázatokról.
Sőt, ahogy Dr. Maurovich-Horvat és kollégái rámutatnak: „CT-vizsgálat valójában még ennél is többre képes. Az a nagy felbontású térbeli kép, amelyet a berendezés a koszorúér-rendszerről szolgáltat, nemcsak az erekben megbúvó plakkok felderítését és jellemzését teszi lehetővé, hanem – számítógépes szimulációk bevonásával – az ott uralkodó véráramlási viszonyok rekonstrukciójára is alkalmas. Ez azért lényeges, mert a normális áramlási viszonyok felborulása – a zavartalan és lineáris áramlás helyett lelassult és/vagy kavargó áramlás kialakulása – az érbelhártya sejtjeinek működését kóros irányba tereli, s ez kedvez a plakkok kifejlődésének. A folyamat ráadásul ördögi körként erősíti magát, hiszen a megjelenő plakkok aztán tovább rontják a helyi áramlási viszonyokat."
Sajnos egyelőre még teljesen tünetmentes embereken nem alkalmazzák a vizsgálatot az ugyan kevés, de létező sugárterhelés miatt, de az irány a technika fejlődésével karöltve mindenképpen ez lesz. Addig is az eddigi eredmények és adatok alapján az orvos és társai javasolják egy kockázati pontrendszer kidolgozását, amely teljesen a computertomográfiára épít és egy 1-10-ig húzódó skálán meghatározza a veszélyeztetettség mértékét. -olvasható az Origón.
„Dr. Maurovich-Horvat Pál kutatása a Magyar Tudományos Akadémia fiatal tudósokat támogató „Lendület” programjának keretei között, a Semmelweis Egyetem és a Műszaki Egyetem szoros együttműködésében valósul meg. A Műegyetem munkatársai az áramlástani szimulációk és összetett matematikai modellek kidolgozásához biztosítják a szakmai hátteret."-zárja a cikket a portál.