Marihuána és a szív: kockázatok, amikről kevesen beszélnek

„A marihuána sokak szemében ma már nem több egy természetes nyugtatónál. Gyógynövényként, rekreációs eszközként, vagy épp »ártalmatlanabb cigiként« él a köztudatban. Csakhogy egy friss nagyléptékű elemzés új megvilágításba helyezi a kérdést. A Toulouse-i Egyetem kutatói olyan eredményekre jutottak, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül, különösen most, amikor a világ egyre több pontján válik legálissá és népszerűvé a kannabisz.

A kutatásban 24 korábbi tanulmány adatait dolgozták fel, összesen közel 200 millió főt lefedve világszerte, akik 2016 és 2023 között kerültek megfigyelés alá. Az eredmény: a marihuánát rendszeresen használók körében 20%-kal magasabb volt a stroke kialakulásának kockázata és duplájára nőtt a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető halálozások száma, mint azoknál, akik nem éltek a szerrel.

A szerzők nem állítják, hogy a marihuána önmagában minden esetben közvetlen kiváltó ok, de a kapcsolat erős. Az eddigi kutatások alapján a kannabisz megemelheti a vérnyomást, felgyorsíthatja a szívverést, gyulladást idézhet elő az erek falában, és elősegítheti a vérrögképződést is. Ezek mind olyan folyamatok, amelyek hozzájárulhatnak egy infarktushoz vagy stroke-hoz. Ez különösen érinti az idősebb korosztályt, főleg akinél már korábban kialakult szívbetegség. De nem csak ők a veszélyeztetett korosztály , hanem a fiatalok is, akik nem is sejtik a lehetséges kockázatokat.

A tanulmány eredményeiben nem tesz különbséget a különféle fogyasztási formák között, tehát nem az elszívott, ehető vagy vaporizált kannabiszt mondja károsabbnak, de arra rámutat, hogy maga a THC, a marihuána fő pszichoaktív hatóanyaga is képes elindítani ezeket a negatív hatásokat a szervezetben. Szakértők szerint ideje, hogy a marihuánát is a szív- és érrendszeri rizikófaktorok közé soroljuk, ugyanúgy, mint a dohányzást vagy a mozgásszegény életmódot.

A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem nyugalmazott dohányzás-ellenőrzési és kardiológiai professzora, Stanton Glantz úgy fogalmazott: »Ha megnézzük a kannabisz füstjét, a kémiai összetételében nem sokban különbözik a dohányfüsttől. Csak nikotin helyett THC-t tartalmaz.« Egy másik szakértő, Lynn Silver hozzáteszi, hogy »az emberek nagy része ma úgy gondolja, hogy a kannabisz egy biztonságos, természetes wellness termék, pedig nem az.« Még megjegyzi, hogy »semmivel sem biztonságosabb természetes wellness termék, mint a dohány, ami szintén növényi eredetű.«

A tanulmány szerzői nem a kriminalizálást tűzték ki célul, hanem a tájékoztatást és a tudatosság növelését. A legalizálás önmagában nem oldja meg a problémát, ha közben a használók nem tudják, mivel játszanak. Éppen ezért az egyik legfontosabb lépés most az lehet, hogy a marihuána egészségügyi hatásairól a dohánytermékekhez hasonló módon, egyértelmű és látható figyelmeztetések jelenjenek meg, hogy mindenki tisztában lehessen a választása következményeivel.

Mindezek fényében különösen fontos kiemelni, hogy Magyarország zéró toleranciát alkalmaz a kábítószerekkel szemben. Nem véletlenül. Ez a szigorú, de megelőző és védelmező alapállás nem büntetésből, hanem felelősségtudatból született.

A mostani kutatás is azt bizonyítja, hogy a marihuána nem ártalmatlan, nem veszélytelen, és nem az egészség szolgálatában áll, épp ellenkezőleg, olyan súlyos rizikófaktor, amely hosszú távon akár halálhoz is vezethet.

A magyar szabályozás célja nem más, mint a társadalom egészének védelme, különösen a fiataloké,akik gyakran az ártalmatlanság illúziójának áldozatai. A zéró tolerancia nemcsak a közbiztonság, hanem a közegészség védelmét is szolgálja. A kannabisz orvosi és rekreációs legalizálása helyett a megelőzésen, a felvilágosításon és a következetes szabályozáson van a hangsúly. Az új tudományos eredmények épp ezt támasztják alá.

Az állam felelőssége, hogy ne engedjen a társadalmi divatok vagy ideológiai nyomás hatásának, amikor emberéletekről, egészségkárosító hatásokról van szó. A marihuána népszerűsége nem mentség, sőt, épp a népszerűsége miatt van szükség szigorúbb tájékoztatásra, szabályozásra és következetes fellépésre. Magyarország következetes zéró toleranciás politikája tehát nem idejétmúlt  szigor, hanem korszerű válasz az egyre szaporodó egészségügyi kockázatokra. És minden olyan tudományos bizonyíték, mint a mostani, csak még világosabbá teszi.”

Nyitókép: Alexander Becher, MTI/MTVA

***