Horror Németországban: teherbe ejtette saját lányát az eritreai menekült
A hatóságok több mint 50 férfitól vettek DNS-mintát a migránsszállás lakói közül, hogy azonosítsák a tettest.
Száműzné az ítéletekből a szükségtelen szakzsargont az a stíluskönyv, amelynek első változata most készült el. A stíluskönyvet a a kúriai bíráknak szánják és leírják benne, hogyan kell közérthetően megfogalmazni a határozatokat. A dokumentum szerint a Kúria nem a doktrínák gyártásának a terepe.
Orosz Árpád kúriai tanácselnök elmondta: Az eljárási törvényekkel összhangban álló útmutató nem kívánja felforgatni a magyar jogi hagyományokat, de szeretné elősegíteni az egységes, áttekinthető, jelenleginél jobban tagolt szerkezetű határozatok megszületését. Száműznék az olyan magyartalan és szükségtelen szakzsargont, mint például az „eszközöl” vagy „levonásba helyez” – mondta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a jogi szaknyelvet továbbra sem nélkülözhetik a bírói határozatok.
A kúriai joggyakorlat-elemző csoport munkájában bírák mellett jogi informatikusok, nyelvészek és a Vígszínház dramaturgja is részt vett. A munkacsoport most elkészített tervezete elsősorban a legfelsőbb bírói fórum polgári és közigazgatási ügyszakának gyakorlatából indult ki.
Orosz Árpád, a munkacsoport vezetője elmondta: a stiláris kérdéseket tekintve a legnagyobb problémát a bonyolult mondatszerkezet, zavaró szórend, többszörös zárójelek, nehezen követhető utalások használata jelenti. A hivatkozások terén is egységesítésre van szükség.
A határozatok felépítésében elsősorban az indokolás tagolására helyezett nagy hangsúlyt a munkacsoport. A javaslat szerint alcímekben kell majd jelölni a tematikailag elkülönülő részeket, például a tényállást, a kérelmeket, és ha a döntésnek van elvi tartalma, azt a szövegben tipográfiailag is ki kell emelni. A bekezdések a könnyebb hivatkozhatóság érdekében számozottak lesznek.
A munkacsoport vizsgálatát összegző dokumentum szerint az ítélet még a Kúria esetében sem „doktrínák gyártásának terepe”, itt nincs helyük a teoretikus kinyilatkoztatásoknak, még akkor sem, ha a Kúria mint legfelsőbb bírói fórum feladata túlmutat a jogvita puszta megoldásán, döntésével hozzájárul a joggyakorlat továbbfejlesztéséhez és egységesítéséhez.
A munkacsoport összefoglaló véleményét a Kúria büntető kollégiuma, közigazgatási-munkaügyi kollégiuma és polgári kollégiuma január 27-i együttes ülésén megvitatta és elfogadta.