Szél Bernadett szerint „kormányzati visszásságok” történtek a tervezett paksi bővítés körül, ezért panaszt tesz az alapvető jogok biztosánál. Ezen kívül az médiahatósághoz fordul amiatt, hogy a közmédiában „teljesen egyoldalú proatom propaganda folyik”.
Az ellenzéki párt társelnöke Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes meghívására az ombudsmani hivatalban járt, ahol a kormány és a szervezet paksi bővítéséről folytatott kommunikációjáról kért ki dokumentumokat. A politikus elmondta, a megbeszélésen részt vett Székely László, az alapvető jogok biztosa is.
Szél Bernadett hangsúlyozta, hogy 2011-ben Fülöp Sándor, aki akkor az alapjogi biztos jövő nemzedékekért felelős helyetteseként dolgozott, egy hét pontból álló állásfoglalást készített a tervezett paksi bővítésről. A hét javaslatból a kormány ötnek eleget tett, de a legfontosabbnak nem – folytatta az LMP társelnöke. Fülöp Sándor akkor javasolta, hogy a kormány tegyen új előterjesztést a paksi erőmű bővítése ügyében az Országgyűlésnek, mivel álláspontja szerint a korábbi országgyűlési határozat nem volt kellőképp előkészítve. Az LMP-s politikus közölte: információi szerint Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszter nem tartotta szükségesnek ezt a lépést, mert úgy látta, hogy Magyarország energiastratégiája rendezi ezt a kérdést.
Arra is kitért, hogy a kormánypártok az atomenergiáról szóló törvény 2011-es módosításával életbe léptettek egy olyan passzust, amely alapján az erőmű bővítéséhez nem kell országgyűlési felhatalmazás. Szél Bernadett elmondta, keddi látogatásán érdeklődött, de az ombudsmani hivatalban nem tudtak olyan dokumentumról, amelyik azt vizsgálta volna, hogy a paksi bővítésnek milyen alternatívái lehetnek.
A politikus azt is kijelentette, hogy nemcsak az ombudsmanhoz, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz is panaszt nyújt be, mert azt látja, hogy a közmédiában „teljesen egyoldalú proatom propaganda folyik”.
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Egyre mélyülő gödörben a tolnaiak.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az ukrán kormány egyik kulcsfigurájának távozása könnyen átrendezheti a hatalmi viszonyokat a háború sújtotta országban.
„Az európai józan ész hangjának” minősítette a magyar kormányfőt Kirill Dmitrijev.
A Tisza holdudvarának befolyásos szereplői többmilliós EU-pénzből működtetett programokat irányítanak.
A NATO-főtitkár szerint állandó éberségre van szükség.
