Optimista jóslat: már karácsony előtt véget érhet a háború, de ennek van egy feltétele

Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor beszélt erről Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozóját követően.

Január 6. vízkereszt napja, amit görög eredetű szóval epifániának is neveznek, Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe. A keresztény egyházak közül 2013-tól kezdve a magyar katolikus egyházban is parancsolt ünnep lett vízkereszt, azaz ahogy a katolikus egyházban világszerte, nálunk is kötelező lett a szentmisén való részvétel, függetlenül attól, hogy vasárnapra esik-e az ünnep.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A keleti egyházak és a katolikus egyház egyaránt a vízkereszt ünnepétől szentelik meg a vizet. A vízkereszt név is ebből ered.
Vízkereszt ünnepét eddig a január 2. és 8. közti vasárnap tartotta Magyarországon a katolikus egyház, az idei évtől azonban január 6-án ünnepli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.
Mint Török Csaba írja a Magyar Kuríron megjelent cikkében: a történelmi tények „azt mutatják, hogy ez a január 6-i megemlékezés sokkal ősibb, mint a születés december 25-i ünnepe. Alexandriai Szent Kelementől tudjuk, hogy már a II. század végén megünnepelték egyes gnosztikus csoportok e napon Krisztus megkeresztelkedését, kapcsolódva a pogány misztériumvallások jeles napjához, illetve az egyiptomi hagyományhoz, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből, s megszentelték azt. Minden bizonnyal az igaz hit védelme vezette az egyiptomi egyházatyákat abban, hogy a III. század során megtisztítsák vízkereszt hittani tartalmát. A IV. század legelejétől kezdve már állandó liturgikus ünnepként ülték meg e napot.”
A görög név – epifánia – annyit jelent: megjelenés. Azaz Jézus színre lépését, Isten kinyilvánulását jelenti. Vízkeresztkor ünnepelték a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a kánai menyegzőn – teszi hozzá Török Csaba. A néphagyomány szerint a három napkeleti bölcs neve Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
A népszokások szerint ekkor szentelik a sót, a krétát és ekkor van a házszentelés, régebben a mozgó ünnepeket is ekkor hirdették meg – írja a Magyar Katolikus Lexikon. A lányok számára férjjósló nap volt vízkereszt. Az esti harangszó után a kántálás és a csillagjárás misztériumjátéka volt szokás. Egyébiránt gonoszűző és szerencsevarázsló napként is számon tartották vízkeresztet; időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre adott előrejelzést a régiek szerint.