Hatáskörének hiányát állapította meg az Európai Bíróság abban az ügyben, amelynek során az EU Alapjogi Chartája és az indoklás nélküli elbocsátás összeegyeztethetőségének vizsgálatát kérte tőle a Debreceni Munkaügyi Bíróság. A döntés következtében egyre kevésbé reménykedhetnek jogorvoslatban a kirúgott közszolgák — írja a Napi.hu.
Nagyjából ötszáz közszolga indított kirúgása miatt jogorvoslati eljárást, miután az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a közszolgák indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényt. A Debreceni Munkaügyi Bíróság ezután előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz fordul annak megállapítása iránt, hogy az indoklás nélküli felmondás intézménye összhangban van-e az Európai Unió Alapjogi Chartájával, amely többek között amely az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem elvét is tartalmazza.
Az Európai Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg, ugyanis az Alapjogi Charta csak abban az esetben köti a tagállamokat, ha uniós jogot alkalmaznak. Jelen esetben azonban „az előzetes döntéshozatalra utaló határozatok semmilyen olyan elemet nem tartalmaznak, amely alapján megállapítható lenne, hogy az alapjogviták a Chartán kívüli uniós jogszabályok értelmezését vagy alkalmazását is érintenék” — fejtette ki a Bíróság.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Szimpla bunkóság és arrogancia.
