Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Budapesten tartja 14. nagygyűlését az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches, CEC) szerdától jövő hétfőig. A kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja a szervezet megújulásáról és átfogó reformokról is határoz majd – közölte a CEC magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kedden az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a nagygyűlést a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendezik meg, a MEÖT meghívására. A megnyitó ünnepségen köszöntőt mond Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Tarlós István főpolgármester. A nyitó istentiszteletet Steinbach József, a MEÖT elnöke tartja a Pozsonyi úti református templomban. Az MTI információi szerint a rendezvény résztvevői a hét második felében tanácskoznak majd a szervezet székhelyeiről, illetve a jogi szabályozásokról. A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartja a főelőadást csütörtökön, továbbá felszólal Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.
Az 1959-ben alapított CEC az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók. A CEC egyház és társadalom bizottsága a feladatának tekinti, hogy segítse az egyházakat abban, az egyház és társadalom kérdéseit teológiai és szociáletikai nézőpontból vizsgálják, különös tekintettel azok európai vonatkozásaira. A közlemény szerint az Európai Egyházak Konferenciája fontosnak tartja és hatékonyan képviseli Európában a népek közötti megbékélést, az emberi jogok érvényesülését és a teremtett világ megőrzését.
A MEÖT kitért arra, hogy a CEC kiemelt partnere az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa. A két szervezet együttműködését az úgynevezett Ökumenikus Charta alapozza meg, amely a sajátosan egyházi célok (egység, egyházak és vallások közötti párbeszéd előmozdítása) mellett a közös társadalmi és politikai szerepvállalás alapelveit is rögzíti. Az Ökumenikus Chartában egyebek mellett az olvasható: „egyházakként és nemzetközi közösségekként szembe kell szállnunk azzal a veszéllyel, hogy Európa egy egységes nyugati és egy megosztott keleti részre szakadjon szét. Az Észak-Dél különbséget is komolyan kell vennünk. Ezzel együtt vigyáznunk kell arra, nehogy az egyoldalú Európa-központúság hibájába essünk. Éppen ezért erősítenünk kell Európa felelősségét az egész emberiségért, különösen is a világ minden részén élő szegényekért”.
A nagygyűlésre a CEC delegáltjait meghívó MEÖT 1943-ban alakult, jelenleg 11 tagegyház, valamint további 22 egyház és egyházakhoz kötődő szervezet együttműködése képezi a közös munka alapját. Tagja egyebek mellett a magyarországi református és evangélikus egyház, s a szervezet együttműködik a Magyar Katolikus Egyházzal is. A MEÖT együttműködési fórumot kínál a magyarországi egyházaknak és egyházi szervezeteknek, és legfontosabb feladatának az egyházak közötti együttmunkálkodás erősítését tekinti. A tanács szervezi egyebek mellett minden évben az ökumenikus imahetet, az ortodox keresztény egyházi napokat, valamint az októberi országos protestáns napokat. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsának magyarországi nemzeti szervezete, és társult tagja a CEC-nek, amelyen keresztül részt vesz az Európai Unió és az Európa Tanács mellett működő egyházi képviselet munkájában.