Mégis úgy láttuk forrásaink alapján és a Vatikánon belüli törésvonalakat ismerve, hogy bíborosok is állhatnak a háttérben. Leszögeztük: Joseph Ratzinger pápává választása ellen sokat tett a már II. János Pált is túl vonalasnak találó Achille Silvestrini bíboros, aki nem mellesleg diplomata is volt. Mind ő, mind II. János Pál utolsó államtitkára, Angelo Sodano bíboros és a Ratzinger-ellenes liberálisok közé tartozó Giovanni Battista Re bíboros is az egykori vatikáni Ostpolitikot, a szovjet szférába tartozó államokkal való diplomáciai játékot irányító, Antall József által nem igazán kedvelt Agostino Casaroli érsek tanítványai. Ők egyáltalán nem kedvelik XVI. Benedek államtitkárát, Tarcisio Bertone bíborost, aki mögött nem áll diplomata-életút, és
gyakran ügyetlenül kormányozza az egyházat. Mégis ő a pápa bizalmasa, akitől nem hajlandó megválni, és tőle várja saját tehermentesítését.
De miért haragszanak ennyire Bertonéra és a pápára? Mostanában a bíborosok mögött általában egy-egy „lelkiségi közösség” (ilyen például a magyar Regnum is) áll, akiket ő pártfogol. Hagyományosan jelentős szerepet játszik a Vatikánban egy bizonyos Szent Egyed közösség vagy épp az Opus Dei. Bertone bíboros szalézi szerzetes, így értelemszerűen élvezi rendje bizalmát és támogatását (szaporodnak is a szalézi püspökök a világban). A pápa személy szerint a Comunione e Liberazione mozgalom patrónusa, Sodano pedig a Legio Christi, a Krisztus Légió közbenjárója és lekötelezettje.
Nos, a
Krisztus Légió papi kongregáció kapcsán volt alkalma csatározni a pápával. A közösség egy konzervatív katolikus társaság, mint azonban idővel kiderült, alapítója, a mexikói
Marcial Maciel Dellogado atya kettős életet élt: egyrészt molesztálta a Légió iskoláiban tanuló diákokat, másrészt családja is van. Ezt Ratzinger bíboros még II. János Pál alatt ki akarta vizsgáltatni, ám Sodano, akiről az is kiderült, hogy pénzadományokat fogadott el a Légiótól, megakadályozta ezt.