„Akik nem tértek át a katolikus hitre, azoknak maradtak a gombamód szaporodó a koncentrációs táborok – csak a jasenovaci haláltáborban 1941 decemberétől 1942 februárjáig 40 ezer szerbet végeztek ki, de mivel ez kevésnek bizonyult, ezért 1942 júniusa és augusztusa között már 66 ezer embert gyilkoltak meg ott. Külön megsemmisítő táborokat hoztak létre a gyermekek megölésére is. 1941 és 1945 között összesen 500 ezer szerbet öltek meg. Az 1941 szeptemberében végrehajtott nagyszabású pogrom értelmi szerzője Tugomire Soldo ferences rendi pap volt. Egy olasz tudósító arról számolt be, hogy a barát kezében feszülettel hadonászva tüzelte az usztasákat, hogy öldössék le egy Banja Lukától délre fekvő falu szerb lakosait. A jasenovaci haláltábor parancsnoka a szintén ferences rendi Miroslav Filipović volt, akinek három rendtárs segítője közül Brekalo »atyát« 1944-ben maga Pavelić tüntette ki a Zvonimir Királyi Rendje érdeméremmel a haza megkülönböztetett szolgálatáért. A Bosanki Novi haláltábor helyettes parancsnoka egy másik ferences, Grga Blažević volt. E papok tevékenységére Stepinac érsek és a pápa személyes küldötte, Ramiro Marcone olasz bencés apát is áldását adta. Az ortodox templomok, kolostorok és lakóházak kifosztása révén elkobzott értéktárgyak mind a ferences templomokba kerültek, ahonnan később a Vatikánba vándoroltak.
II. János Pál 1998-ban boldoggá avatta Stepinac érseket, akiről XVI. Benedek a 2011-es horvátországi villámlátogatásakor külön is megemlékezett, kiemelve, hogy képes volt – szavai szerint – »felülemelkedni a kor szellemén« és egyúttal boldog Stepinac közbenjárását kérte Horvátországért, az egyházat és a civil társadalmat »ma érő kihívásokkal szemben«.
Íme a »keresztény állam«, amelyet a politikusok annyira szeretnek citálni. A közös értékrend, amire Európának büszkének kell lennie. Mire is valójában? Arra a szellemi hatalomra, amely ereje teljében olyan cáfolhatatlan eredményeket ért el az egyetemes emberiség szolgálatában, mint a tudatlanság, a szegénység, az inkvizíció, a vallásüldözés állandósítása. A világbékéért imádkozóknak csak egy rövid adalék: a történettudomány álláspontja szerint a középkorban 75 háború indult közvetlenül valamely pápa kiátkozásának következtében milliók halálát okozva.
A fentiek ismeretében önkéntelen sóhajként szakad fel a kérdés: Isten, ha létezik, hogyan engedhette mindezt? Miért nem öntött tiszta vizet a pohárba, hogy tisztán lássuk, hogy ezek az Ő nevében cselekednek, de nem az Ő akarata szerint teszik?”