Végjáték

„A Budapesti Zsidó Hitközség vezetése eddigi demokratikus legitimációjának látszatára sem tart igényt a jövőben, amint ezt a választások eddig lezajlott egyes eseményei megmutatták. A folyamat során több ponton, többször kihasználták a választási folyamat szabályozatlanságait, hogy akadályozzák a választói akarat kifejeződését. A több eset együtt megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán választásnak tekinthetjük-e bármilyen értelemben a most folyó képtelen procedúrát.

A BZSH választási szabályzata a templomkörzeti választások kapcsán előírja, hogy »a választás időpontjának kitűzésével egyidejűleg a templomkörzet tagjainak köréből öt tagú jelölőbizottságot alakít »A jelölőbizottság a templomkörzeti hitközségi tagokkal folytatott megbeszélés után a megválasztandó tisztségekre jelölteket állít azzal, hogy lehetőség szerint minden tisztségre több személyt jelöl, mint ahány tagot arra meg lehet választani«. Azt, hogy a jelölőbizottság hogyan »alakul«, az anyag egyáltalán nem szabályozza, noha ez a testület dönti el »a templomkörzeti hitközségi tagokkal folytatott megbeszélés után«, vagyis teljes mértékben ellenőrizhetetlen eljárást követően, ki az, aki a választható személyek közül egyáltalán felkerülhet a szavazólapra, ki az, akiről egyáltalán dönteni lehet. Ez a szabályozatlanság lehetőséget teremt arra, hogy a kellemetlen jelölteket már a folyamat elején ki lehessen szűrni, vagyis elkerülhetővé teszi a megmérettetést, a ki tudja, hogyan létrejövő bizottság kénye-kedve szerint korlátozhatja a választói akarat érvényesülését.”