Mazsihisz-elnök: Magyarország egy olyan sziget Európában, ahol a zsidóság biztonságban élhet

Nyitókép illusztráció. Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP. Belső kép: Mazsihisz-sajtó

Az embernek olykor az az érzése, a baloldali sajtó relativizálja az antiszemitizmust és az elmúlt hetek történéseit, többek között a Maccabi- szurkolók megtámadását Amszterdamban. Mi állhat ennek a hátterében?

Az elmúlt hetekben nem csak Amszterdamban, de Európa több nagyvárosában, így Berlinben, Bolognában, Milánóban is olyan zsidóellenes zavargások zajlottak, amelyek mentén kijelenthetjük: történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk. A nyugat-európai sorozatos zsidó- és Izrael-ellenes megmozdulások miatt

Ezek az események élesen rávilágítanak arra, milyen törékeny a biztonságunk. Ha a támadások miértjét keressük, az egyik legfőbb ok az, hogy Izraelt a nyugat-európai sajtó jelentős része tendenciózusan negatívan ítéli meg, és a közel-keleti konfliktust egyoldalúan közvetíti. Annak ellenére, hogy 2023. október 7-én a Zsidó Államot érte támadás, az ország jelenleg is a létéért küzd, az európai közvéleményt a média, valamint egyes nemzetközi szervezetek Izrael ellen hangolják. 

Ok az is, hogy az egyes országok kormányai nem adnak adekvát választ az antiszemitizmus erősödésére, sőt, esetenként Izraelt elítélő nyilatkozatokat tesznek, mint például Spanyolország, Írország vagy Norvégia. Az információhiány, a tévesen értelmezett szolidaritás, illetve a zsigeri antiszemitizmus azok a tényezők, amelyek gátolják a tisztánlátást, és többek között ezek vezettek a helyzet kialakulásához és eszkalálódásához. A következményeket pedig a diaszpórában élő zsidóság a saját bőrén érzi meg. 

A tavaly október 7-i terrortámadás óta Európában is drasztikusan megugrottak a zsidó közösségeket ért támadások. Mi táplálja még mindig ezeket az akciókat? 

Mindazokon túl, amit az előbb említettem, a támadások hátterében álló okok között szerepelhet az is, hogy felmérések szerint a Nyugat-Európában élő muszlimok mintegy 60 százaléka – országonként ez a szám valamelyest eltér – szimpatizál a Hamasszal. Ez elsősorban a gazdasági menekültekre igaz, akik hazájukban nem szembesültek a terrorral, anyagi okokból vándoroltak más országba. A teljes kép érdekében ehhez hozzá kell tenni, hogy Nyugat-Európában nagyon sok olyan muszlim él, akik éppen a Hamasz ténykedése elől menekültek el. Az azonban biztos, hogy a bevándorlás kérdése Európában mindenhol központi kérdéssé vált, és a politikának foglalkoznia kell ezzel. 

Mi módon tudnak a zsidó közösségek ezek ellen védekezni?

A Mazsihisz felekezetként nem kapcsolódik be a napi politikai történésekbe, felette áll ezeknek, de a zsidó közösséget és a kisebbségeket érintő gyűlöletbeszédre, gyűlölet-bűncselekményekre és az antiszemita megmozdulásokra nagyon érzékenyen reagálunk: azonnal és határozottan fellépünk minden ilyen helyzetben, különösen ha a zsidóság biztonságáról van szó.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az EU a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel és a leghatározottabban lépjen fel a ma még megállítható bűncselekmények és a gyűlöletkeltés ellen.

Fokoznunk kell a közösségeink védelmét minden olyan országban, ahol a zsidóságot veszély fenyegeti. Magyarország ugyan egy szigetet képez ebből a szempontból Európában, hiszen a hazai zsidóság a zéró toleranciának köszönhetően biztonságban élhet. Ennek ellenére itt is megemelt biztonsági intézkedéseket kértünk és kaptunk a magyar kormányzattól, valamint saját biztonsági szolgálatunkat is megerősítettük. 

Az amszterdami támadások után kiadott állásfoglalásunkban hangsúlyosan jeleztük azt is, hogy az európai városokban az Izrael-ellenes, és antiszemita jelszavakat skandáló, illetve 

Fontosnak tartjuk, hogy a sajtó mindinkább törekedjen a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, bemutatva mindkét fél álláspontját, ne vegyen át kritikátlanul közleményeket a Hamasz befolyása alatt álló nemzetközi szervezetektől, és adjon teret az izraeli álláspontnak is. 

Hogy értékeli a magyarországi és a kelet-európai zsidóság helyzetét?

Napjainkban különbség van ebben a vonatkozásban a nyugat- és kelet-európai helyzetet illetően. Ez meghatározza a magyarországi zsidóság helyzetét. Hazánk a zavargásokat és tüntetéseket illetően kivétel. A zéró toleranciának köszönhetően jelenleg a magyarországi zsidóság biztonságban van. Amennyiben a közösség normális életét a legcsekélyebb mértékben is veszélyben érezzük, határozottan megszólalunk, és cselekszünk. A kormányzat és a Mazsihisz szorosan együttműködik a hazai zsidóság biztonságának szavatolása érdekében. 

Legutóbb, amikor a Magyarország – Bosznia-Hercegovina Nemzetek Ligája mérkőzés előtt, rendőri kíséret mellett a budapesti zsidó negyedben Palesztinát éltető szurkolók vonultak végig, azonnali egyeztetést kértünk a belügyminisztertől. Ezt követően a kormány megerősítette, hogy tartja magát a zéró tolerancia elvéhez, és azóta a Belügyminisztérium még fokozottabban figyel arra, hogy hasonló jelenségek ne fordulhassanak elő. 

A Trump-kabinet hivatalba lépése tud-e javítani közvetve vagy közvetetten az Európában uralkodó állapotokon?

Meg kell jegyezni, a felmérések szerint 

A megválasztott elnök nagyon összetett és bonyolult helyzetben veszi át az USA irányítását. Őszintén bízunk abban, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet, valamint Izrael megítélését tekintve lesznek pozitív változások az új elnökség alatt, és ez Európában is éreztetni fogja hatását. 

Mi a véleménye Magyar Péter azon kijelentéséről, hogy a „Dunába lökné” a sajtó munkatársait?

Ahogy az előzőekben is említettem, a napi politikába a Mazsihisz felekezetként nem folyik bele. Azt azonban pártállástól függetlenül minden politikai szereplő számára hangsúlyozzuk, hogy a szavaknak súlya van. 

Mit üzen a zsidó közösségnek és a nemzetközi diplomáciának az, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt?

A Mazsihisz álláspontja az, hogy ami Hágában történt, az a jog és az igazság megcsúfolása. Egyetértünk Jichák Herzog izraeli államfő véleményével, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését felháborítónak és rosszhiszeműnek nevezte. 
Benjamin Netanjahu és Joáv Galant irányítása alatt Izrael állam és a zsidó nép védelme érdekében szálltak harcba az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-i, embertelen támadása miatt. 

Ha valóban letartóztatják azokat, akik a Zsidó Állam védelmében léptek fel a terroristákkal szemben, akkor ebből a zsidóság és Izrael ellenségei azt a következtetés vonják le, hogy a nyugati világ jogszolgáltatása a terroristák mellé állt. Határozott véleményünk ezért, hogy a diplomácia eszközeivel mindent meg kell tenni, hogy megakadályozható legyen a hágai büntetőbíróság elfogatóparancsának végrehajtása. A Mazsihisz értékeli azt a diplomáciai lépést, hogy Orbán Viktor ebben a helyzetben az európai országok közül elsőként küldött meghívást Netanjahu izraeli kormányfőnek.