Az Amszterdamban történt antiszemita pogrom volt a téma az M5 adásában.
Nyitókép: képernyőfotó / M5
Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője, Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, valamint Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélgetett az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Mint ismert: az Ajax – Maccabi Tel Aviv meccset követően izraeli szurkolókat vertek meg Amszterdamban. Az izraeli kormányfő antiszemita pogromnak nevezte a támadást, míg az amszterdami polgármester szerint nem történt pogrom a városában.
Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmusnak egy modernebb, talán divatosabb megfogalmazása”
– szögezte le Róna Tamás.
Szalai Kálmán úgy véli, ahogy a II. világháború utáni európai- és világrend felbomlóban van, úgy számtalan eddig megélt konszenzus is felbomlóban van; ilyen a Holokauszt-emlékezethez való viszony is. Ehhez társul, hogy a Közel-Keletről Európába eljutott néptömegek egészen mást gondolna a Holokausztról.
„Az ő antiszemitizmusuk tisztán cionizmus, ami Izrael létét kérdőjelezi meg (...) És létrejött Európában egy olyan szavazóbázis, amelyik megkérdőjelezi ezt a konszenzust, amire a politika ráugrik. Vannak olyan progresszív mozgalmak, amelyek szavazóbázist látnak ebben az óriási tömegben, és megpróbálják összeilleszteni a saját ideológiai elképzelésükkel.
Ennek legellentmondásosabb példája, amikor az LMBTQ-közösség kiáll a Hámász éltetésével (...), elfeledve azt, hogy valószínűleg ők lennének az első áldozatai a Hámásznak”
– fogalmazott a Tett és Védelem Alapítvány elnöke.
Gönczi Róbert szerint a bevándorlás kutatására sokáig úgy tekintettek, mint csupán szociológiai-antropológiai téma, anélkül, hogy figyelembe vették volna ennek a biztonságpolitikai oldalát is. „Ami részint jön azzal, hogy változó kultúrkörök változó értékrendekkel és konfliktusokkal érkeznek be egy társadalomba” – jegyezte meg. Hozzátette: mostanában azt látszik, hogy – ha lassan is –,
de a centrum elkezdett a jobboldal véleménye felé tolódni a bevándorlás kérdésében.
Róna Tamás szerint a woke-kultúra és a social média eltorzítja az emberi ítélőképességet, és óriási kérdés, hogy mit tudunk tenni ez ellen. „Még fontosabbá válik az a fajta közös erkölcsi alap Közép-Európában, amit keresztény-zsidó erkölcsi alapként ismerünk” – húzta alá a főrabbi, aki szerint Magyarország példája egy európai értékű példa.
Szalai Kálmán leszögezte: itt nem az iszlámmal, hanem az iszlamizmussal van probléma, „amely azt célozza meg, hogyha egy területre igazhitű muszlim érkezik, akkor azt karddal vagy szép szóval a magáévá kell tenni”.
Szalai Kálmán szerint a másik probléma az európai politikai élet egy részének képmutatása.
„Azt elmondhatjuk, hogy az előző Bizottság elnökének néhány megnyilvánulása simán kimeríti az antiszemitizmus fogalmát” – tette hozzá.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint joga van kritizálni az izraeli kormány döntéseit, legyen az Netanjahué vagy bárki másé.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Különösen akkor kell titkolózniuk Barbara Slowik szerint, ha arab negyedekben járnak.
„Azt tanácsolnám a kipát viselőknek, illetve a homoszexualitásukat nyíltan vállalóknak, hogy legyenek óvatosabbak” – mondta Barbara Slowik.
Ian Austin brit újságíró nekiment a Hamásznak – a brit rendőrség ellene kezdett nyomozni.
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogyan ismerhető fel a világnézeti alapú diszkrimináció.
A szlovák miniszterelnök az államnyelvtörvényről is beszélt.
Ma van a legendás angol-magyar évfordulója, egyben a magyar labdarúgás napja is.
