Főrabbi: Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus modernebb megfogalmazása

Nyitókép: képernyőfotó / M5

Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője és a Mandiner munkatársa, Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, valamint Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélgetett az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

Mint ismert: az Ajax – Maccabi Tel Aviv meccset követően izraeli szurkolókat vertek meg Amszterdamban. Az izraeli kormányfő antiszemita pogromnak nevezte a támadást, míg az amszterdami polgármester szerint nem történt pogrom a városában. 

– szögezte le Róna Tamás.

Veszprémy László Bernát kiemelte, hogy történészként vigyázni kell azzal, hogy a múlt sötét eseményeihez hasonlítsuk napjaink történéseit. Úgy véli ugyanakkor, hogy annyiban valóban hasonlít a jelenlegi helyzet a korábbiakhoz, hogy ebben az esetben is láthatóan egy szervezett, célzott vadászatot rendeztek – nem csak izraeli emberekkel szemben, hanem zsidó vagy annak vélt személyekkel szemben is.

„Azt érdemes tudni, hogy az izraeli szolgálatok előre jelezték, hogy valamiféle provokáció készülhet (...) Ennek ellenére az látszik, hogy a holland szolgálatok és hatóságok mégsem voltak a helyzet magaslatán, és nem sikerült megakadályozniuk ezt az eseményt” – fogalmazott a történész. 

Veszprémy hozzátette azt is, hogy mindezek mentén elmondható az, hogy Európában újra egyfajta pogromkísérletet (vagy konkrét pogromot) sikerült szervezni; 

Szalai Kálmán úgy véli, ahogy a II. világháború utáni európai- és világrend felbomlóban van, úgy számtalan eddig megélt konszenzus is felbomlóban van; ilyen a Holokauszt-emlékezethez való viszony is. Ehhez társul, hogy a Közel-Keletről Európába eljutott néptömegek egészen mást gondolna a Holokausztról. 

„Az ő antiszemitizmusuk tisztán cionizmus, ami Izrael létét kérdőjelezi meg (...) És létrejött Európában egy olyan szavazóbázis, amelyik megkérdőjelezi ezt a konszenzust, amire a politika ráugrik. Vannak olyan progresszív mozgalmak, amelyek szavazóbázist látnak ebben az óriási tömegben, és megpróbálják összeilleszteni a saját ideológiai elképzelésükkel. 

– fogalmazott a Tett és Védelem Alapítvány elnöke.

Gönczi Róbert szerint a bevándorlás kutatására sokáig úgy tekintettek, mint csupán szociológiai-antropológiai téma, anélkül, hogy figyelembe vették volna ennek a biztonságpolitikai oldalát is. „Ami részint jön azzal, hogy változó kultúrkörök változó értékrendekkel és konfliktusokkal érkeznek be egy társadalomba” – jegyezte meg. Hozzátette: mostanában azt látszik, hogy – ha lassan is –, 

Róna Tamás szerint a woke-kultúra és a social média eltorzítja az emberi ítélőképességet, és óriási kérdés, hogy mit tudunk tenni ez ellen. „Még fontosabbá válik az a fajta közös erkölcsi alap Közép-Európában, amit keresztény-zsidó erkölcsi alapként ismerünk” – húzta alá a főrabbi, aki szerint Magyarország példája egy európai értékű példa.

Szalai Kálmán leszögezte: itt nem az iszlámmal, hanem az iszlamizmussal van probléma, „amely azt célozza meg, hogyha egy területre igazhitű muszlim érkezik, akkor azt karddal vagy szép szóval a magáévá kell tenni”. 

„Azt elmondhatjuk, hogy az előző Bizottság elnökének néhány megnyilvánulása simán kimeríti az antiszemitizmus fogalmát” – tette hozzá.

A teljes adást itt tekinthetik meg: