Az Amszterdamban történt antiszemita pogrom volt a téma az M5 adásában.
Nyitókép: képernyőfotó / M5
Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztője és a Mandiner munkatársa, Róna Tamás főrabbi, a Rabbitestület elnöke, Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke, valamint Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélgetett az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Mint ismert: az Ajax – Maccabi Tel Aviv meccset követően izraeli szurkolókat vertek meg Amszterdamban. Az izraeli kormányfő antiszemita pogromnak nevezte a támadást, míg az amszterdami polgármester szerint nem történt pogrom a városában.
Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmusnak egy modernebb, talán divatosabb megfogalmazása”
– szögezte le Róna Tamás.
Veszprémy László Bernát kiemelte, hogy történészként vigyázni kell azzal, hogy a múlt sötét eseményeihez hasonlítsuk napjaink történéseit. Úgy véli ugyanakkor, hogy annyiban valóban hasonlít a jelenlegi helyzet a korábbiakhoz, hogy ebben az esetben is láthatóan egy szervezett, célzott vadászatot rendeztek – nem csak izraeli emberekkel szemben, hanem zsidó vagy annak vélt személyekkel szemben is.
„Azt érdemes tudni, hogy az izraeli szolgálatok előre jelezték, hogy valamiféle provokáció készülhet (...) Ennek ellenére az látszik, hogy a holland szolgálatok és hatóságok mégsem voltak a helyzet magaslatán, és nem sikerült megakadályozniuk ezt az eseményt” – fogalmazott a történész.
Veszprémy hozzátette azt is, hogy mindezek mentén elmondható az, hogy Európában újra egyfajta pogromkísérletet (vagy konkrét pogromot) sikerült szervezni;
és ha valami kellőképpen mutatja, milyen állapotok uralkodnak most Nyugat- és Észak-Európában a bevándorlás és az antiszemitizmus kérdésében, akkor az az Amszterdamban kialakult helyzet.
Szalai Kálmán úgy véli, ahogy a II. világháború utáni európai- és világrend felbomlóban van, úgy számtalan eddig megélt konszenzus is felbomlóban van; ilyen a Holokauszt-emlékezethez való viszony is. Ehhez társul, hogy a Közel-Keletről Európába eljutott néptömegek egészen mást gondolna a Holokausztról.
„Az ő antiszemitizmusuk tisztán cionizmus, ami Izrael létét kérdőjelezi meg (...) És létrejött Európában egy olyan szavazóbázis, amelyik megkérdőjelezi ezt a konszenzust, amire a politika ráugrik. Vannak olyan progresszív mozgalmak, amelyek szavazóbázist látnak ebben az óriási tömegben, és megpróbálják összeilleszteni a saját ideológiai elképzelésükkel.
Ennek legellentmondásosabb példája, amikor az LMBTQ-közösség kiáll a Hámász éltetésével (...), elfeledve azt, hogy valószínűleg ők lennének az első áldozatai a Hámásznak”
– fogalmazott a Tett és Védelem Alapítvány elnöke.
Gönczi Róbert szerint a bevándorlás kutatására sokáig úgy tekintettek, mint csupán szociológiai-antropológiai téma, anélkül, hogy figyelembe vették volna ennek a biztonságpolitikai oldalát is. „Ami részint jön azzal, hogy változó kultúrkörök változó értékrendekkel és konfliktusokkal érkeznek be egy társadalomba” – jegyezte meg. Hozzátette: mostanában azt látszik, hogy – ha lassan is –,
de a centrum elkezdett a jobboldal véleménye felé tolódni a bevándorlás kérdésében.
Róna Tamás szerint a woke-kultúra és a social média eltorzítja az emberi ítélőképességet, és óriási kérdés, hogy mit tudunk tenni ez ellen. „Még fontosabbá válik az a fajta közös erkölcsi alap Közép-Európában, amit keresztény-zsidó erkölcsi alapként ismerünk” – húzta alá a főrabbi, aki szerint Magyarország példája egy európai értékű példa.
Szalai Kálmán leszögezte: itt nem az iszlámmal, hanem az iszlamizmussal van probléma, „amely azt célozza meg, hogyha egy területre igazhitű muszlim érkezik, akkor azt karddal vagy szép szóval a magáévá kell tenni”.
Szalai Kálmán szerint a másik probléma az európai politikai élet egy részének képmutatása.
„Azt elmondhatjuk, hogy az előző Bizottság elnökének néhány megnyilvánulása simán kimeríti az antiszemitizmus fogalmát” – tette hozzá.
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
Miért relativizálja a baloldali sajtó az antiszemitizmust? Mi a véleménye Magyar Péter azon kijelentéséről, hogy a Dunába lökné a sajtó munkatársait? Grósz Andort kérdeztük.
Gulyás Gergely a „mindenféle mértéket, józanságot” elvesztő nagykövetnek lelki kiegyensúlyozottságot kívánt.
Szégyenteljes rekord dőlt meg a német fővárosban.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
Mutatjuk a magyar lakáspiac idei legdrágább és legolcsóbb ingatlanjait!
A szír ortodox keresztények megható énekkel üzentek Magyarországnak.
