Megnyugtató, hogy az istenadta nép nem kér ebből a csapatból!
A sajtóhadjárat nyomán azonban kétséges volt, hogyan tud a köztársasági elnök felszólalni a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a zsidó közösségek és egyházak vezetői előtt, s mit fog mondani.
A minapi beszéd mélyen megrendítő volt az Országgyűlésben, Sulyok Tamás lényegében bocsánatot kért,
még ha nem is tehetett semmiről.
Mint fogalmazott: „A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt.” Külön kitért édesapjára is: „Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni.”
Kitért arra is, apja nemzedéke többnyire hallgatott a múltról, ő pedig tizenkét évvel a holokauszt után született. A „családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nem voltak ellenségeink”.
Ezt követően a legnagyobb zsidó felekezet, a Mazsihisz elnöke, Grósz Andor kezet nyújtott az államfőnek, majd
arról beszélt, a mai nemzedékek nem felelősök a felmenőik tetteiért, de minden magyar felelős azért, hogy a múlt rémségei soha, semmilyen körülmények között ne ismétlődhessenek meg, és felelős azért, hogy tanuljon a történelemből.
Beszéde és gesztusai alapján ezzel a köztársasági elnök is tisztában van, a magyar államnak a holokausztban való felelősségét vállaló kormány pedig szintén.
Lassan közhely, ettől még igaz: Magyarország nem hibátlan, de az egyik legbiztonságosabb hely a zsidó közösségek számára az egész világon. Emellett a Hamász terroristái, a Hezbollah és Irán rakétái által fenyegetett, a gázai humanitárius katasztrófa miatt betámadott Izrael egyik legnagyobb támogatója és szövetségese.
A magyar kormány, a holokauszt áldozatainak már a kétezres évek elején nemzeti emléknapot hirdető Fidesz teljes mellszélességgel óvja a zsidó közösségek biztonságát és szabadságát, ami egyre nagyobb kihívást jelent a nyugati féltekén.
És ez így van jól!