Igenis van létjogosultsága a magyar történelmi regénynek! Százhuszonöt éve született Passuth László
A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.
Ft
Ft
27°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
07. 19.
szombat
Csoóri Sándor
2010. február 03. 17:21
Írni, költeni, vitázni, szervezni, falvakat járni, véleményt formálni, tévét alapítani, liberálisokat hergelni menő. Csoóri Sándor nyertes.
2010. február 03. 17:21
A ma nyolcvanéves író-költő hosszú, sikerekben és nehéz időszakokban egyaránt gazdag életutat járt be eddig. Még a Horthy-rendszer falusi tehetségkutatása segítségével került a pápai kollégiumba, hogy aztán Kádár gyötrő alkukból felépült rendszerének hosszú évtizedei alatt harcoljon ki magának helyet az ország irodalmi elitjében. Csoóri egyértelműen népi indíttatású és népi felfogású értelmiségi maradt mind a mai napig, ami nem mindig tetszhet a nyugatos konzervatívoknak, és még kevésbé az urbánus liberálisoknak. A pártokat, világnézeteket, harcálláspontokat váltogató vitapartnerekkel szemben azonban Csoóri Sándor önazonos maradt, és megannyi országépítő cselekedete mellett talán kommunista lelkesedéstől átfűtött fiatalkori versét is megbocsáthatja neki az, akinek a megbocsátáshoz joga van.
Egy pohár forrásvíz
Kultúra
Fekete István tudta, mi a természet, és tudta, mi az ember. Ma alig akad író, aki tudná.
„Hinni az olvasók értékítéletében” – a Libri irodalmi díj idei nyerteseiről
Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
Hiánnyal ábrázolja a mindent – Berta Ádám novelláskötetéről
Berta Ádám novelláiban nem az a fontos, mire megy ki a játék, hanem az aktus, amivel a lélek káoszába pillantunk – a lehető leghétköznapibb szituációkban. Kovács Gergő írása.
Nádas Péter: Van, aki egész életében a Bibliát olvassa – nagyon helyesen teszi, majd' minden benne van
„Nincs beleszólásunk abba, hogy ki mit olvas. Azon kevés terepek egyike, ahol az ember a döntésében tényleg szabad” – véli az író.
„Számomra az alkotásban az a katarzis, ha valami magamon túlmutatóval találkozom” – Balla Gergely a Mandinernek
A Platon Karataev zenekar frontemberével zajról és csendről, merülésről és elvonulásról, éhségről és mélységről beszélgettünk. Interjúnk.
Bizonyos szakmákból nem szoktak kormányképes politikai erők kádereket verbuválni
Elmebaj, dilinyó – és ha egyszer más fénytörésben látszik majd, sírig tartó szégyent jelent mindenkinek, aki besz0pta – nem Róka Rékai-i értelemben.
Orbán Viktor nem hátrál: „Jó lesz, ha Brüsszelben is megtanulják, a magyar válasz a soha!”
A miniszterelnök azt írta, soha nem fogadja el, hogy mi, magyarok csak akkor kapjuk meg a nekünk járó forrásokat, ha behódolunk Brüsszel háború-, bevándorlás- és genderpárti politikájának.
Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2010. február 07. 08:52
A saját szememmel láttam, hogy Csoóri nyakán lihegtek a kopók, míg bírálói az "ellenzékiek"
csodás túrákat tettek NSZK-ban és Amerikában, akkor, amikor anyaszülte, még Csehszlovákiába is csak 4 évenként mehetett. Csóri Duray mellett is kiállt, míg a feljelentgető patkányok a Parlamentben csücsültek ballibsi színekben.
Undorító emberek, undorító világ!
Öreg
2010. február 04. 17:35
Mindenesetre Csóri nem nyugati ösztöndijakat, hanem kiszoritást kapott pl. a határon tuli magyarokkal kapcsolatos állásfoglalásaiért. És az MVSZ is elfogadott szervezet volt az Ő idejében. Gerincessége a divatos liberális irók körében ismeretlen, mert nem hasznos!
davkedav
2010. február 04. 09:05
@ergé: "Csoóri egyértelműen népi indíttatású és népi felfogású értelmiségi maradt mind a mai napig, ami nem mindig tetszhet a nyugatos konzervatívoknak, és még kevésbé az urbánus liberálisoknak. A pártokat, világnézeteket, harcálláspontokat váltogató vitapartnerekkel szemben azonban Csoóri Sándor önazonos maradt."
De azért a lövészárkokat sűrűn változtató értelmiségieknek is lehet jó véleménye róla:
"Csoóri Sándor - akit a jó Isten éltessen sokáig - az újabbkori magyar történelemnek fontos alakja.
(...)
Pár éve a Kritika fölkért, írjak Csoóri Sándornak a Püski kiadásában megjelent kétkötetes esszégyűjteményéről. Elvállaltam, a két vaskos kötetet végigolvastam, nem nagyon volt mit írnom róla, nem is írtam meg sajnos, de az akkoriban kurrens előítéleteim összeomlottak. Egyrészt tiszteletre méltónak találtam, hogy a hatvanas évektől változtatás és kihagyás nélkül összegyűjtheti az esszéit - ezt nem sokan mondhatják el magukról, s az átírások, satírozások, retusálások érdekes stúdiumra teremtenek majd alkalmat a jövendő cédulázó filoszainak -, másrészt meglepett (néhány híres vagy hírhedt passzus kivételével) az egész föltűnő politikamentessége. A terjedelmes könyv vezető témája töprengés a művészetről, közelebbről arról, hogy Csoóri Sándor igazi költő-e. Azóta Csoóri nagyon szépeket írt Camus-ről, akit mostanában a rokonának érez. A magányos morális lázadást tartja, úgy látszik, az egyetlen megmaradt, értelmiségihez méltó magatartásnak: el a tömegtől, gondolja mostanában, s itt Albert Camus mellett nagy mesterének, Németh Lászlónak a halk hangját is halljuk. Csoóri sok képet néz, sok zenét hallgat, régimódi, érzékeny művészember.
Nem erről híres, persze."
http://www.es.hu/index.php?view=doc;9739