Mi a nemzet múzeumában vagy a Csapláros Andrea vezette múzeumi szakmai szervezetben, illetve a Mandiner szerzői körében szívesen leszünk a kulturális kormányzat partnerei egy átfogó jogszabály kidolgozásában. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Az év egyik legnagyobb attrakciója a Tarsolylemezek című kiállítás volt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat apropóját a Pátyon megtalált két új magyar honfoglalás kori, csodálatos műtárgy adta. Akkor azt javasoltam, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrummal közösen Budapesten mutassuk be az összes addig megtalált tarsolylemezt. Minden bizonnyal igaza van Virágos Gábor kollégámnak, intézményünk régészeti főigazgató-helyettesének abban, hogy a honfoglalás kori tarsolylemezek és tarsolyveretek, illetve tarsolyok a magyarság szempontjából a második legfontosabb leletanyagnak számítanak a koronázási ékszerek után. Akkor nem is sejtettük, hogy a szentendrei társkiállítás zárása előtt még egy tarsolylemez előkerülhet. S a napokban annak tudatában mutattuk be a Csomád község határában található új lelőhelyen meglepően jó állapotban megmaradt ezüst tarsolylemezt, hogy mindeközben Kolozsvár közelében is feltártak egy másikat.
Az utóbbi évek fantasztikus kincsei rávilágítanak a magyar múzeumok régészeinek és restaurátorainak magas színvonalú, példaértékű munkájára.
A hazai régészet sikerei viszont számos égető feladatra ráirányítják a figyelmet: a jelenleginél sokkal nagyobb odafigyelésre, segítségre, jogszabályi garanciákra és anyagi támogatásra van szükségük. Két éven belül három, a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, de világviszonylatban is példátlan értéket képviselő lelet került elő, ami azt mutatja, hogy óriási potenciál van mind a magyar régészek teljesítményében, tudásában, valamint a Kárpát-medencében mint Európa egyik leggazdagabb régészeti lelőhelybázisában.
Ebben a munkában nem lehet magukra hagyni a múzeumokat, és nem lehet megengedni, hogy a tíz évvel ezelőtti, rögzített hatósági áron, ám mindeközben rendkívül gyorsan és hatékonyan tárják fel a régészek a kormány által támogatott beruházások és fejlesztések földterületeit.
Az utóbbi évtized inflációja, az üzemanyag, az élőmunka és a technikai berendezések áremelkedése is indokolja a béremelést, amit ma senki nem ellenez, még a külföldi beruházók sem, csupán a jogszabályok nem teszik lehetővé. Ha nem történik változás, előbb-utóbb a régészeti feladatellátás fog veszélybe kerülni, s meghiúsulhatnak olyan leletek feltárásai, mint a pátyi vagy a csomádi tarsolylemezek.
Legalább ekkora gond, hogy a koronavírus-járvány idején hozott veszélyhelyzeti rendelkezés miatt a nagyberuházásoknál a beruházók 1 százalékos régészeti díja 1 ezrelékre csökkent. Ez szintén a szakszerű munkát veszélyezteti, illetve fölöslegesen terheli a költségvetést, tavaly mindösszesen 3,1 milliárd forinttal. Az is megengedhetetlen, hogy a jelenlegi bérszínvonalon maradjon a régészek és muzeológusok fizetése – a KSH 2022-es adatai szerint a tanítók átlagbére alatt van a muzeológusoké. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy hozzá kell nyúlni a fontosabb kulturális törvényekhez, sőt indokolt lenne egy nagy, egységes törvény bevezetése.
A napokban Csák János kultúráért felelős miniszter egy szakmai beszélgetésen úgy fogalmazott: szükség van olyan kulturális kódexre, amely a jogszabályok egybefésülésével kitér az ágazat valamennyi fontos területére.
Olyan jogszabály vízióját vázolta fel a miniszter, amely mind az alkotó-, mind az előadóművészetek, valamint a közgyűjtemények és a közművelődés legfontosabb kérdéseit foglalja keretbe. Ahogyan létezik polgári vagy büntető törvénykönyv, legyen kulturális kódex is! Mi a nemzet múzeumában vagy a Csapláros Andrea vezette múzeumi szakmai szervezetben, illetve a Mandiner szerzői körében szívesen leszünk a kulturális kormányzat partnerei egy átfogó jogszabály kidolgozásában. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
(Nyitókép: cultura.hu)
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
A két érintett jogszabályt várhatóan a február végi ülésszakban tárgyalják újra.
Az emberiség nem bírja el azt a tudást, amivel a Jóisten néha meg akarná tisztelni. Bár ez Janus-arcú ügy, hisz a Jóisten maga is tudja, hogy az ember erre alkalmatlan.
Számukat több tízezerre teszik, eleik szokásait a mai napig tartják.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Nem ússzák meg a főszereplők.
Úgy tűnik, azonnal komoly döntéseket hoz az amerikai elnök. Meglépte, amit sokan nem hittek.
