Arad belvárosának minden egyes kövét mi építettük

Arad – ugyan kinek nem jutnak eszébe e város neve hallatán az 1848–49-es szabadságharc után vértanúhalált halt honvéd főtisztek? Arad örökre és elvitathatatlanul a magyar történelem részét képezi, annak ellenére is, hogy a hajdanán magyar többségű megyeszékhely mára szórvánnyá törpült. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint alig több mint tízezren vallották magukat magyarnak, ez a város lakosságának 7,5 százalékát jelenti, s a szám sajnos évről évre csökken. A helyi magyar közösség évszázadok óta vegyes környezetben él, szerbekkel, németekkel és románokkal osztozik a városon.

„Szerencsés elhelyezkedését gazdasági szempontból ügyesen kihasználva az aradi térség vált Románia egyik legfejlettebb régiójává – mondja lapunknak Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke. – Ezáltal a Közép- és Kelet-Európában jellemző általános kivándorlási tendenciák mellett belső bevándorlási folyamat is zajlik a városban.” A biztos megélhetés sok vállalkozót és családot vonz az ország fejletlenebb régióiból, ráadásul Arad nem tartozik a drága települések közé, hiszen nem egyetemi város. Mivel a térségben nincs munka­nélküliség, a belső elvándorlás nem igazán jellemző a magyar közösségre. „Aki Aradról elköltözik, kizárólag Magyarországot vagy Nyugat-Európát választja, ami egyébként igencsak szomorú trend” – teszi hozzá a politikus.