Egyre nagyobb divat kastélyba járni

„Nehéz helyzetben vettem át a cég vezetését, amelyet rövid idő alatt kellett átalakítanom. Az elmúlt tizenkét évben ugyanis a várak, kastélyok infrastrukturális felújításán volt a hangsúly, ám a hasznosításra nem volt elképzelés. Az is tény, hogy az elkészült és már átadott helyszínek mindegyikén vannak olyan épületrészek, torzók, amelyek felújítására már nem jutott forrás. Olyan struktúrát kellett tehát kialakítanom, amelyben már van helye a hasznosításnak, ugyanakkor képes a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramból kimaradt épületrészek vagy akár más helyszínek megújítására is; ám ehhez egy új, közép- és hosszú távon fenntartható finanszírozási modellre is szükség van. Az előző fél év tapasztalatai felhasználhatók arra, hogy egy új hasznosítási modell születhessen, amely ötvözi a nemzetközi jó gyakorlatokat, egyúttal figyelembe veszi a hazai sajátosságokat” – hangsúlyozza Oláh Zsanett, a NÖF Nkft. ügyvezetője. Hozzáteszi, hogy sikerült a működési költségeket mérsékelni, a folyamatosan változó műemlékhelyszín-portfólió mellett időarányosan növelni a látogatói létszámot és az árbevételt, proaktív szereplőivé váltak a turisztikai palettának, továbbá létrehozták a szakmai sikerekhez nélkülözhetetlen horizontális partneri együttműködéseket is. Az ügyvezető szerint egyre nagyobb divat a kastélyok és várak látogatása, akár egynapos, akár egy egész hétvégi program keretében. „Ez talán annak is köszönhető, hogy az elmúlt években több mint tizenöt kastély és vár újult meg Magyarország területén, és a szándék nemcsak a felújítás volt, hanem az is, hogy megtöltsük őket élettel.”

A helyi védettségű épületek identitásunk alapjai

„A készülő építészeti törvényben tizenkét alapelvet határozunk meg, amelyek mindegyike az értékvédelemre fókuszál. Ebben kiemelt helyet kap épületállományunk védelme is. Ezen belül is különös értéket képviselnek a műemléki értékkel bíró vagy helyi védettségű épületek, hiszen ezek identitásunk alapjai, amiben testet ölt a magyar kultúra” – fogalmaz Lánszki Regő építészeti államtitkár. A kastélyokról szólva kiemeli, hogy azok nem múzeumoknak, hanem egy-egy család reprezentációs életterei­nek épültek, amelyek meghatározzák nemzeti karakterünket. „A legtöbb kastély állapota a rendszerváltoztatást követően is folyamatosan romlott. 2016 óta kiemelt támogatással sikerült húsz kastélyt részben felújítani a több százból, de nem rentábilisak még ezen épületek sem, és további milliárdokat kellene rájuk költeni. És akkor még nem beszéltünk a többi állami kézben lévő kastélyról, amelynek az állagmegóvása sem volt soha megoldva. Hosszú távon ez a modell tehát nem fenntartható” – mutat rá. Hangsúlyozza, hogy teljesen új szemléletre van szükség, ezt szolgálja a kulturális örökség egyes elemei­nek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény. „Az európai kastélyok jelentős részéhez hasonlóan szeretnénk az épületfenntartásra és a hasznosításra partnerséget kötni a magántőkével, a helyi közösségekkel, egyetemekkel, egyházakkal, hogy folyamatos legyen az épületek felújítása és karbantartása, mindemellett közfunkciót is ellássanak. Jól karbantartott, profitábilis és sokak által látogatott épületeket szeretnénk, amelyek megtelnek élettel, és újra kulturális központtá válnak” – húzza alá Lánszki Regő.