Magyar világok Kárpátalján
A Kárpát-medencét átfogó régi képeslapgyűjteményem számos kárpátaljai példányt őriz, olyanokat, amelyek semmiben sem különböznek erdélyi, délvidéki vagy épp alföldi társaiktól.
„Egy biztos: siránkozással nem megyünk semmire. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk.” Máramarossziget magyarságának nyomába eredtünk, nemzettársaink kis közössége minden kihívás dacára tartja magát.
Máramarossziget Nagybányától 53 kilométerre északkeletre, a Tisza déli partján fekszik. A folyó itt országhatárt képez Románia és Ukrajna között, szemközti partján Aknaszlatina található. A szórvány sajnos nincs a legszerencsésebb helyzetben ebben a – Trianon előtt még bő háromnegyedrészt magyarok lakta – városban. A legfrissebb népszámlálási eredmények szerint 2771 magyar él a valamivel több mint 33 000-es településen, arányuk tehát nem éri el a 10 százalékot.
„Ezt a számot nem igazán tudom elfogadni. Azért nem, mert a felekezeti hovatartozás eredménye szerint a római katolikusok és reformátusok összesített száma eléri a 3711-et, amiből ha levonjuk a román ajkú hívek számát, még akkor is jóval 3000 fölött van a magyarok száma. Ebben az elcsúszásban nyilván nagy szerepet játszott a hibás önkitöltés a most először használható online felületen, illetve a nemzetiségi, anyanyelvi kérdések megkerülésének könnyű lehetősége. Azonban szépíteni sem szeretném, valóban nagyon megapadtunk, de Nyírő József szavaival élve »a kicsi malom őröl tovább«” – mondja lapunknak Orosz Krisztofer, az RMDSZ máramarosi ügyvezető elnöke.