Hozzá kell szoknunk a brutális gyilkosságokhoz?

Újabb megdöbbentő gyilkosság rázta meg az országot két héttel ezelőtt: egy 35 éves férfi késsel halálra szúrta a barátnőjét egy angyalföldi lakásban. A hatóságot maga az elkövető hívta fel a bűncselekmény után, majd elmenekült. A rendőrök forró nyomon indultak el, nagy erőkkel keresve T. Róbertet, és végül öt nappal később találták meg egy kerülettel odébb. A férfi beismerő vallomást tett, és azt is elmondta, hogy miután végzett a lánnyal, még visszament a lakásba, hogy magához vegyen egy esernyőt – ugyanis esett az eső. A bíróság harminc napra letartóztatásba helyezte, a tárgyalásán a hírek szerint többször elsírta magát. Azt nehéz lenne megjósolni, mennyit kaphat tettéért, de nincs kizárva, hogy élete hátralévő részét börtönben tölti majd.

Sokkoló és megmagyarázhatatlan esetekből sajnos az előző években és idén sem volt hiány. Januárban egy újbudai társasházban őrjöngő férfi szintén kést használva sebesítette halálra az ellene intézkedni akaró Baumann Péter rendőr főtörzsőrmestert, aki februárban lett volna 30 éves. Ha végül nem lövik lábon az elkövetőt a közeli villamosmegállóban, még nagyobb tragédia is történhetett volna, hiszen a felszólításokra nem reagáló férfi az autójához akart eljutni, amelynek hátsó ülésén egy bozótvágó hevert. Ahogy a Mandiner kiderítette, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállított elkövető esetében az ügyészség kezdeményezésére a bíróság előzetes kényszergyógykezelést rendelt el, ami alapján az valószínűsíthető, hogy nem beszámítható a férfi. Az ügyészség nemrég emelt vádat több hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt. A büntetőeljárást ezzel együtt az ő esetében is le kell folytatni. Ha a bíróság is azt állapítja meg, hogy nem beszámítható a férfi, akkor felmentik az emberölés vádja alól, és elrendelik a tényleges kényszergyógykezelést. Hogy az meddig tart majd, az az orvosoktól függ.

Tavaly az aszódi gyerekgyilkos esete keltett megdöbbenést, amikor egy apa a láthatás alkalmával álmukban megölte 14 és 16 éves lányát. A férfi korábban is rettegésben tartotta a volt családját. Miután baltával végzett a lányaival, megpróbált öngyilkosságot elkövetni, de nem járt sikerrel.

Társas fertőzés és acting out

Ahogy az angyalföldi eset is mutatja, sokszor olyasvalaki az elkövető, akiről a környezete nem hiszi, hogy bárkinek ártani tudna, nemhogy kioltani egy másik ember életét. Kitanics Márk igazságügyi pszichológus szakértő a Mandinernek kifejti: 

Ha viszont történik egy bűncselekmény, akkor jobban kiéleződünk a hasonló jellegű történésekre, és úgy érezzük, hogy sok brutális eset történik, pedig csupán érzékenyebbek vagyunk az ingerek felvételére az adott időszakban – magyarázza a szakértő.

A jelenség nincs visszatartó hatással a potenciális elkövetőkre, sőt éppen fordítva. Ha valakiben érlelődik a gyilkosság gondolata, az némileg „felmentést” kap azzal, hogy nemcsak ő csinálna ilyet, hanem más is. Általában akkor fordul ez elő, amikor egy híresebb ember követ el valamit, nem feltétlenül mások sérelmére. Ha például öngyilkos lesz, akkor a követői közül többen szintén megpróbálhatnak véget vetni az életüknek. Ez a társas fertőzés jelensége, ami Kitanics Márk szerint a leginkább az amerikai iskolai lövöldözéseknél érhető tetten. Ha ott történik egy eset, akkor utána máshol is. A szakértő emlékeztet, hogy nemrég a közvetlen közelünkben, Szerbiában fordult elő ilyen tragédia, amikor egy 13 éves diák ragadott fegyvert és ölte meg nyolc iskolatársát, valamint egy biztonsági őrt. Ha a hatóságok nem lépnek időben közbe, talán nálunk is történt volna hasonló eset tavasszal: a Terror­elhárítási Központ emberei áprilisban fogták el azt a fiatalt, aki közösségi platformokon fejezte ki szimpátiáját az iskolai lövöldözésekkel kapcsolatban, és hangot adott azon vágyának, hogy ő is elkövetne ilyet.

Az elkövetők tettei mögött többféle személyiségjegyet lehet felfedezni. Léteznek például az acting out személyiségek, akikben éveken keresztül gyűlik a feszültség, a végén pedig elég egy apró inger, hogy az összes indulat egyszerre törjön elő, és egy brutális cselekményben manifesztálódjon – magyarázza Kitanics Márk, hozzátéve, hogy az ilyen emberek nem törődnek tettük következményeivel. A szakértő szerint az angyalföldi elkövetőt egocentrikus, narcisztikus gondolkodásmód jellemezheti, ami a párkapcsolatban nem a kölcsönös szerelemre, hanem a birtoklásvágyra épül. Az ilyen személy pedig nem bírja elviselni, ha a másik fél el akarja hagyni, és úgy gondolkodik, hogy ha a partnere már nem lehet az övé, akkor másé se legyen.

Kitanics nyomatékosítja: ahogy az efféle esetekből, úgy az elkövetőkből sem lett több. Az erőszakos bűncselekmények száma nem növekszik, sőt csökken. Sokkal inkább a cselekmények szenzációértéke erősödik – mutat rá. A szocializmusban inkább megpróbálták eltitkolni ezeket az eseteket, ma a híradók tele vannak bűncselekményekkel, balesetekkel, tragédiákkal.

Szigorú büntetőpolitika, csökkenő számok

A statisztikák is alátámasztják a szakértőnek a bűnügyek számára vonatkozó szavait. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az összbűncselekményi mutató 2009 és 2022 között a felére csökkent, az emberölések és a testi sértések száma is nagyjából megfeleződött. 2009-ben 140 gyilkosság történt az országban, 2021-ben már csak 72. Igaz, 2022-ben rosszabb évet zártunk, a bűncselekmények száma – az emberöléssel és a testi sértéssel együtt – ugyanis a folyamatos csökkenés után tavaly nőtt.

A javuló adatok a kormány szigorú büntetőpolitikájának is köszönhetők. Varga Judit nemrég leköszönő igazságügyi miniszter 2021-ben beszélt arról, hogy a kormány a 2010-es választás után a következetes büntetőpolitika mellett tette le a voksát, szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét. Hangsúlyozta, hogy a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, és az elkövető-központú felfogással szemben az áldozatot állítják a középpontba. Az elkövetőnek nem lehet több joga, mint annak, akit megkárosított – szögezte le a tárcavezető.

Ezt a célt szolgálták a megreformált büntetőjogi kódexek is, s a kormány – reagálva a közfelháborodást okozó bűncselekményekre – azonnal hozzányúlt a törvényekhez, ha szükség volt rá. 2020-ban a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőit – határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén – kizárták a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Azoknál a személy elleni erőszakos, hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekményeknél pedig, amelyeknél nincs eleve kizárva a feltételes szabadságra bocsátás, csak kivételes esetben adható ez a kedvezmény, bírói mérlegelés alapján.

Mi a legjobb büntetés?

A sokkoló gyilkosságok után újra és újra fellángol a vita a halálbüntetés visszaállításáról. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az elkövető számára melyik a nagyobb büntetés: ha kivégzik, vagy ha élete hátralévő részét rácsok mögött kell töltenie.

Magyarországon harmincöt éve, 1988. július 14-én hajtották végre az utolsó halálos ítéletet a 28 éves, tiszacsegei Vadász Ernőn, különös kegyetlenséggel elkövetett rablógyilkosság miatt végezték ki Budapesten. Az Alkotmánybíróság két évvel később, 1990 októberében alkotmányba ütközőnek mondta ki a halálbüntetés intézményét, így eltörölték.

A legsúlyosabb büntetéssé ekkor az életfogytiglani szabadságvesztés vált úgy, hogy az elítéltek húsz év után feltételesen szabadlábra kerülhettek. 

amely alapján az erre ítélt vádlottak soha nem hagyhatták volna el a fegyházat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán ezen a harmadik Orbán-kormány enyhített 2014-ben, beépítve a rendszerbe egy kötelező jellegű kegyelmi eljárást, amelyet negyven év büntetés letöltése után kell lefolytatni, és amely akár az elítélt feltételes szabadságra bocsátását is eredményezheti. A jogvédők azonban nem érik be ennyivel, az időkorlát további enyhítését szeretnék elérni.

Az előző évek súlyos bűneseteinek elkövetőire ez a sors vár, így például a romagyilkosságok miatt elítélt K. Árpádra, K. Istvánra és P. Zsoltra, a 2009-es csepeli kettős gyilkosságban a végrehajtó szerepét betöltő K. Tamásra vagy a 2015-ben nyolcéves kislányát több mint száz késszúrással kivégző, az egyetlen női tészesnek számító Á. Anikóra.

Több olyan, az egész országot felkavaró tragédia is történt az utóbbi időben, amelyben idén mondták ki a jogerős ítéletet. A 2013 szeptemberének egyik estéjén futni induló, 36 éves soroksári édesanyára támadó R. Szilvesztert a dns-mintája buktatta le öt év után. A jogerős ítélet szerint legfeljebb negyven év múlva kerülhet feltételesen szabadlábra. Ehhez képest jóval enyhébb büntetéssel megúszta a valóságshow-szereplő Novozánszki Fanni gyilkosa, aki miután megölte áldozatát, egy autóba rejtve elszállította, és a Dunába helyezte. A holttest azóta sem került elő, B. László a gyilkosságért húsz év fegyházat kapott jogerősen.