A liberálisok igazsága és ígérete nemcsak megragadhatatlan, hanem a szavazói támogatást sem érdemli meg. Könyvrecenzió!
A hazai olvasók gyakran szembesülnek azzal, hogy a legújabb művek magyar fordítása csak jelentősebb késéssel kerül a könyvesboltok polcaira. Így van ez Michael J. Knowles 2017-es kötetével, a Miért is szavazzunk a libernyákokra? című, kimerítő értekezéssel is, amelyet az Egyesült Államokban jó ideje modern klasszikusként tartanak számon. Joggal adódik a kérdés, hogy a választói döntéshez átfogó szempontot kínáló útmutató még ma is ugyanolyan frissességű-e, mint amilyennek az amerikai olvasók érezhették bő hat évvel ezelőtt, amikor hamar az Amazon bestsellerlistájának élére juttatták a kötetet.
A kérdés azért indokolt, mert időközben egy elnökválasztást is tartottak, amelyen a demokraták jelöltje, Joe Biden nyert, így a választók ismét gyakorlati tapasztalatot szerezhettek arról, mit gondolnak a világról az amerikai liberálisok. Szerencsére Knowles könyve mit sem veszített érvényességéből, a több mint 200 oldal, amit a szerző a témának szentelt, a lényegénél ragadja meg a legújabb kori liberalizmust. Az pedig maga a kiüresedettség.
Azonban nem filozófiai értelemben van szó ürességről, hanem szó szerint, a kötet ugyanis hófehér lapokból áll; könyvészeti adatok, egy Thuküdidésztől vett mottó és a legfontosabb közéleti témaköröket megjelenítő fejezetcímek szabdalják a két borító közé zárt nagy semmit. A gazdaságpolitikától az oktatáson, az energetikán és a migráción át a liberalizmus értékeiig terjedt a szerző figyelme, és nem meglepő módon mindegyik kapcsán arra jutott, hogy a liberálisoknak nincsen a témába vágó, átadható, koherens, sőt említésre méltó álláspontjuk.
A héten a Mathias Corvinus Collegium esztergomi fesztiválján, az MCC Feszten is fellépő fiatal politikai kommentátor valójában nem könyvet írt, hanem egy politikai geget vitt el a végsőkig. A maga posztmodern módján arra mutatott rá, hogy
a liberálisok igazsága és ígérete nemcsak megragadhatatlan, hanem a szavazói támogatást sem érdemli meg,
mivel nem szolgál válasszal a legégetőbb közpolitikai problémákra.
Vagyis az irónia mélyén éles felszólítás húzódik: egy felelősen gondolkodó választópolgár nem engedheti meg magának, hogy a szavazatát olyan pártnak adja, amely végül is semmit nem gondol a világról, hanem csak alternatív valóságok gyártásában érdekelt. Egy politikai geg sikerét az határozza meg, többet mond-e el a korunkról annál, mint amennyit addig tudtunk róla, és ebből a szempontból is sikeres Knowles ötlete, hiszen nem csupán egy vitriolos állítást fogalmaz meg, hanem gondolkodásra is késztet: tényleg vannak olyanok, akik politikai biankó csekkekhez adják a szavazatukat?
Pröhle Gergely, Stefano Bottoni és Szilvay Gergely arról beszélgettek, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává.
A Véletlenül írtam egy könyvet című új magyar családi mozi a megszokottól merőben eltérő módon és a Bauhaust megidéző látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről.
A szakralitásban hiszek – vallja Száraz Miklós György. Az íróval kalandos életútjáról, világ körüli és lelki utazásairól, történelemről és jelenkorról, indíttatásairól és mai tűnődéseiről beszélgettünk.
Fontos könyv jelent meg egy határon túli magyar közösség kiirtásának történetéről.
Feser az arisztoteliánus-tomista felfogást védelmezi, sőt szerinte a mai problémákra az kínálja a megoldást.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
A főpolgármesternek Wang Mester mesélt az ünnepi szokásokról és a kínai közösség életéről.
„Egyre jobban kezd formát önteni az az elképzelés, hogy európai csapatok jelenjek meg Ukrajnában az oroszok elrettentésére” – jelentette ki az ukrán elnök az Ap Newsnak adott interjújában.
