A Nyugat soha nem fogja már akkora részét ellenőrizni a világgazdaságnak, mint száz éve

Angolszász birodalom hanyatlása 1971-ben kezdődött az Bretton Woods standard felfüggesztésével. Ott ítélték halálra Amerikát.

Az tény, hogy az USA igen rendesen lerendezte Európát, de ahogy elnézem, nekik sem érte meg. A libsik igen rendesen elkúrták.

azt gondolják, pusztán a gazdasági visszaeséssel való fenyegetés, a rosszabb életszínvonal és a valutaárfolyamok ingadozása elég lesz arra, hogy más országokra rákényszerítsék az akaratukat. Úgy gondolják, hogy fel lehet sorakoztatni tetszőleges számú és nagyságú országot az „egy igaz” álláspont mögé. Tagadják, hogy ki lehet maradni a háborúkból. Úgy hiszik, az ellenség ----------------- 1.Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 2. Pusztán? Ez a hang jevevényhang, így inkább magyar hangokkal, ahogy stak, germán staka, vagy a steu stumától stupán, germán steup stup. 3.Gazdaság?Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezekből a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosza, rakni volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk. Az uer stumából ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdának innen, ő örök, egy árny, egyna erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, hanem öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu. 4.Fenyeget?Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 5.Fény? Szín? Ez nem stumanyelv részje, ezek jevevényekhangok. A szín a görög scéné-től ered, ez egy a színnel, ahogy Scheune, és egy a színnel, ahogy Bühne, és így Farbe is, a német scheinen rokonja. A fény is görögös, a görög pheino, feino hang. A két hang így nem a stumnyelv részje, ezekre nem volna rakni, így nem rakjuk. A stumanyelv részje a bol stuma, ettől a hangtól a bolonda(naknév) és a bolda, ahogy germán bleida. Ezeket a hangokat rakni kell, hisz a bolonda és bolda nakneveket is rakni kell, ezek dicső hangok, illumináltak. A bolda az, ha Kirgen fejet nyakról metsz. A Licht hang rakód a bol stumától ja kausatív-presenz-possesívvel: bolja. A Farbe az indogermán au-val, va-vá: bolva. A hang raktább így a villog hlyett, ana volna bolonkni is, ahogy blinken: - bolja - boljat - bolva - bolonda(naknév) - bolond(ige) - bolont (ige) A bolonda hang raktább hang így ahogy a szőke. A bolonda így a blond is, és így azt modjuk: bolonda dühor, vagyis flava bestia. A dühor a düh-doh stumából ered, a Tier, vagy dőre, de duad vanni dühor is. 6.Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 7. Az elg is rakta volna, de a nakta is: Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem igen rakható kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ez sokkal jobban rakható, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá naker: odajut, rejk nakered: nahert sich ranakered: folge, folgernd ranakeredva: folgerung Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakom, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal jobban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek, és az au együttesje, így rakód nakva, ahoy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja, hogy ana-k és va, a va az az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De a hang lehet naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 8.Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyom, az egy habubsd persóna, newyorki cég 9. Kényszer? Ezt nem rakem, inkább dúrongás. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 10.Igaz? Igazít? He? Az igaz etimológiája bizonylosz, de így a magyar a ra és re stumától, a rak-tól azt mondja, hogy rakta, rekna. Hisz olyan hang nem van, hogy jog, az egy kreált libcsi klingoni hang, a magyarnak a habubsd vagyis a jog fájandja van, ana rakta. Nem azt mondja így a magyar hogy igazít, hanem azt, hogy rekkent, renkni, rekkni is lehet, ez az ?smagyar, az illberális, a racionális. Ha a rak flektált formájától ered a rekkent és a renkni, a rek nazálisan, úgy nem igazgató, hanem rektár. Hát ott vahn a rektor is, a rektár az ősmagyar, az illiberális, a racionális: -rakta, rekna: wahr, de a rekna schnell is, és rejtetten is, bereit is, hisz a rekenni az schnell, racionális. -renkni, rekkenteni, rakttává rak: zurechtmachen. -rektár 11.Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár volna, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A lenni, lesz az indogemán le stumától ered, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá vál, az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Rakódna így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De volna az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas. 12. Ellenség? Az ellen hang helyett inkább anta, így antanda, ahogy antant, vagy fájand, ahogy víhand. Verseny? A hang etimológiája nem rakta, bizonylosz,de nagy a sansz, hogy a latin versus hangtól ered, ígyhát ez egy értelmetlenségi polkorrekt libernyák hang. Nem a ver-től van, hanem a versustól. De rakjuk ezt? Nekem ilyen hangom nincs, én ilyet nem teszem, libcsi-kapcsi hang, olyan ahogy az ellenség is. De vahn nekünk fáj hangunk, stumánk,ettől az ősmagyar volt a fájogda, a Fehde, a fight. Én csak ősmagyarul rakom magamat regyni, beszélni, antsóhogy nem, hisz én azt akarom mondani, hogy fájogda. A verseny hangot nem ismerem, bullshit, dúrgerni kell, libcsi hang. Ez áll az ellenség hangra is. Hát vahn fáj stumánk, germán fei, úgyhogy fájand az ősmagyar, nekem csak ez van. Ígyhát a fáj-tól: fájogda, fájand és nem fájdalom, hanem fájma. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is.

A szerző külpolitikai szakértő, helyettes államtitkár :-))))))) 1923. Nekem úgy rémlik mintha a brit birodalom még jó erőben volt. Már a mennél kevesebb IQ alapján válogat a fidesz a káderi között?