A gazdag társadalmakat a gúny és a tagadás, az unalom és a fáradtság történelmi erői uralják. A reneszánszból született lendület végleg kimerült, ezért új reneszánszra van szükség üzente élete fő művében az utóbbi száz esztendő egyik legsokoldalúbb nyugati gondolkodója.
A rovat olvasói már megszokhatták, hogy ezeken a hasábokon az izgalmas új könyvek recenziói kapják a legnagyobb hangsúlyt, ám időről időre visszatérünk a klasszikusokhoz is. Azokhoz az alapművekhez, amelyek egyrészt időtlennek tűnnek, másrészt a sarkából kiforduló világban sokszor időszerűbbek, mint megjelenésük pillanatában voltak.
Jacques Barzun (1907–2012) francia–amerikai történész kilencvenhárom évesen írt mesterműve, a 2000-ben megjelent From Dawn to Decadence – 1500 to the Present. 500 Years of Western Cultural Life (a hajnaltól a dekadenciáig, 1500-tól napjainkig – a nyugati kultúra ötszáz éve) feltétlenül ezek közé tartozik. Szerzőnk, a történetírás utóbbi évtizedeinek egyik kivételesen nagy formátumú alakja nemcsak kiváló ízléssel, de a klasszikus zenétől a nevelésen és a baseballon át a ponyvairodalomig szinte minden területen elképesztő mélységű és kiterjedtségű tárgyi tudással rendelkezett. Ez a reneszánsz felkészültség tette lehetővé, hogy művében zavarba ejtő megalapozottsággal kérdőjelezze meg a nyugati fejlődésmítosz alaptételeit – legyenek azok ideológiák, események vagy konkrét személyek. Epigrammákban írt könyve több mint nyolcszáz oldalas, ám lehengerlően szórakoztató stílusának köszönhetően alig nyolcvanoldalasnak tűnik.