Csengtu, a másik világ

Peking és Sanghaj. Esetleg az utóbbi években Vuhan. Körül­belül eddig jutnánk a legtöbben, ha kínai nagyvárosok felsorolására kérnének, s az egyetlen mentsége az embernek, hogy a kínaiak java része sem járt még a Délnyugat-Kínában, Szecsuan tartományban fekvő, Kr. e. 311-ben alapított, roppant gazdag történelmű Csengtuban, nemhogy az egyszeri utazó. A Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) alelnökeként kaptam meghívást a városba, amely július 28-ától augusztus 8-áig ad otthont a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett nyári egyetemi világjátékoknak, vagy ahogy lánykori nevén jobban ismerik, Universiadénak. Nem titok, hogy a város és a tartomány is szeretne felkerülni a sport világtérképére. A látottak alapján fel fog. Nem is sokára.

Csengtu kétszeresen is megszenvedte a koronavírus miatti lezárásokat, hiszen ezt a világeseményt 2021-re tervezték, de a tavalyra módosított dátumot is el kellett tolniuk a szervezőknek egy évvel a nem lanyhuló járvány miatt. A rendezvény emiatt is Chengdu 2021 néven fut majd a nemzetközi médiában. A szervezők azonban nem töltötték tétlenül az előző két évet. Döbbenetes sportinfrastruktúra-fejlesztésbe fogtak, amelyet közelről megmutattak a nemzetközi sajtó képviselőinek. Olyanoknak is, aki láttak már néhány téli és nyári multisporteseményt, elsősorban olimpiát közelről. Egyöntetűen az volt a vélemény, hogy olimpiaszintű sportparkokkal, esemény-, verseny- és edzéshelyszínekkel, tökéletes médiakiszolgálással és szerethető, barátságos, zöld környezettel várják a 21 milliós megapoliszban a 18 sportág egyetemi-főiskolai jogviszonnyal rendelkező sportolóit. A torna, úszás, tollaslabda, atlétika, vívás, asztalitenisz, kosárlabda, röplabda, dzsúdó, íjászat, vízilabda, tekvandó, műugrás, tenisz, ritmikus gimnasztika, vusu, lövészsport és evezés olimpiai szabályok alapján lebonyolítandó versenyszámaiban 269 aranyérmet osztanak ki a versenyzők között, vagyis az esemény valóban egy miniolimpia érzetét keltheti a résztvevőkben.