A rítus eltűnése már a nyolcadik kis könyvecske, amely magyarul megjelenik Byung-Chul Han tollából. A szöuli születésű svájci filozófus a késő kapitalista posztmodern – az ő szóhasználatában: „neoliberális” – társadalmak kritikusa. Magyarul kiadott első köteteit, A kiégés társadalmát, a Pszichopolitikát a baloldali média felkapta, mivel a neoliberalizmus jelenleg a nemzetközi baloldal szótárában is szitokszó, nem csak a magyar jobboldaléban. Han folyamatosan tanulmányozza a kortárs társadalom jellemzőit: a teljesítménykényszert, a munkaerőltetést, s a kortárs civilizációs mentális betegségeket – mint a narcizmus, a depresszió, a kiégés, a figyelemzavar – mind a neoliberalizmusnak tulajdonítja. Állítása szerint a neoliberális társadalom tagjai saját magukat zsákmányolják ki. Szerzőnk megfejtése természetesen szimpatikus lehet a baloldalnak. Ráadásul Hant hegeliánusként, a dekonstrukció posztmodern elméleti iskolájának híveként tartják számon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
A munkacsoport célja, hogy szakértők bevonásával a Tisza Párt baloldali megszorító csomagjának veszélyeire hívják fel a figyelmet országszerte, a lehető legtöbb platformon – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoport alakuló ülésén.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
p
2
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!