A rítus eltűnése már a nyolcadik kis könyvecske, amely magyarul megjelenik Byung-Chul Han tollából. A szöuli születésű svájci filozófus a késő kapitalista posztmodern – az ő szóhasználatában: „neoliberális” – társadalmak kritikusa. Magyarul kiadott első köteteit, A kiégés társadalmát, a Pszichopolitikát a baloldali média felkapta, mivel a neoliberalizmus jelenleg a nemzetközi baloldal szótárában is szitokszó, nem csak a magyar jobboldaléban. Han folyamatosan tanulmányozza a kortárs társadalom jellemzőit: a teljesítménykényszert, a munkaerőltetést, s a kortárs civilizációs mentális betegségeket – mint a narcizmus, a depresszió, a kiégés, a figyelemzavar – mind a neoliberalizmusnak tulajdonítja. Állítása szerint a neoliberális társadalom tagjai saját magukat zsákmányolják ki. Szerzőnk megfejtése természetesen szimpatikus lehet a baloldalnak. Ráadásul Hant hegeliánusként, a dekonstrukció posztmodern elméleti iskolájának híveként tartják számon.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
„Ideje lenne a showműsort is háttérbe helyezni, és az ország, a nemzet ügyeivel foglalkozni” – vélekedett Hal Melinda az elmúlt napok közéleti történéseiről.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
