Már 65 millióan leszavaztak Amerikában
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
Ft
Ft
18°C
9°C
Haverok, buli, Sanna – hamarosan eldől, mi lesz a finnek forró vérű miniszterelnökével
2023. április 02. 06:46
Nem igazán tépázták meg a fiatal finn miniszterelnök népszerűségét a bulizós történetek – csak a teljes jobboldali összefogás veheti el tőle a kormányzást. Marin politikai sorsa kérdéses, az eddig semleges Finnország NATO-csatlakozási szándéka mögött viszont a teljes politikai paletta felsorakozott.
2023. április 02. 06:46
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
Az urnákhoz járul Finnország április 2-án, s megméretik Sanna Marin ötpárti kormánya. A miniszterelnök inkább jó, koalíciós partnerei leginkább csak rossz forgatókönyvekkel számolhatnak.
Majdnem függetlenül attól, mi lesz az eredmény, a bulizásáról elhíresült, fiatal finn kormányfő jól jöhet ki a választásból,
mivel kudarc esetén később uniós pozíciók várhatnak rá.
Az 5,5 milliós Finnország választási rendszerében kis túlzással nagycsaládok küldenek maguk közül képviselőt a parlamentbe. Kétszáz képviselőjüket ugyanis 13 megyényi választókörzetben, tisztán listásan, személyekre szavazva választják meg az állampolgárok, így mind a képviselők beágyazottsága, mind a politikai földrajz terén zajló változások erősen leképeződnek az eredményekben. A Politico közvélemény-kutatási átlaga, a Poll of Polls alapján ezek a hatások most hármas holtversenyt rajzolnak ki.
Hárman a csúcson
Hibahatáron belüli előnnyel, 21,2 százalékos népszerűséggel
vezet a Nemzeti Koalíció (Kok), a jól kereső és képzett finnek pártja.
Az Európai Néppárthoz tartozó formáció következetesen liberális gazdaságpolitikáját leszámítva a „helyi CDU-t” jelenti – egyszerre van értékkonzervatív szárnya és lmbtq-tagozata Nemzeti Szivárványcsoport néven. A koronavírus-járvány kezdete óta vezeti a népszerűségi listákat, bár tavaly nyár óta szavazói folyamatosan vándorolnak át a jobboldali Igazi Finnek (PS) párthoz. A finn politikában azonban ha az egyetlen nagyváros sóhajt, az egész ország nyög rá jajt, márpedig Helsinkiben és vidékén, az ország növekvő lakosságszámú részén magasan vezet a Kok. A szervezet ezáltal a demográfiai folyamatok első számú nyertese.
Fotó: Shutterstock
A Sanna Marin miniszterelnök fémjelezte Finn Szociáldemokrata Párt (SDP) 19,4 százalékon áll, szavazói pedig kormánypárttól meglepően lassú tempóban morzsolódnak le. Az erős szakszervezeti hagyományokkal bíró pártnak a kirobbanóan népszerű miniszterelnök egyszerre előnye és hátránya: mivel a választási rendszer a területi listákra és a képviselőkre való személyes szavazásra épül, Marinra személyesen csak a körzetében, Pirkanmaaban lehet voksolni, személyi bónusza mindenhol máshol elvész.
Ráadásul a kormányfő oly mértékben baloldali, zöld és feminista arcélt épített magának,
hogy az már súlyosan veszélyezteti a párt népszerűségét saját munkásbázisának körében. Az SDP ugyanis korábban nem az urbánus, feminista zöldek és baloldaliak pártja volt, arra ott volt a Zöld Liga és a Baloldali Szövetség. A szervezetnek mindenesetre arra is van terve, hogy mit kezd majd Marin kirobbanó népszerűségével akkor, ha nem adhat az országnak miniszterelnököt: január óta sokasodnak a jelek, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti csoport potenciális csúcsjelöltként számít Sanna Marinra a 2024-es választáson.
Az Igazi Finneket 19,1 százalékosra becsülik, tehát szintén hibahatáron belül van attól, hogy az ország első számú politikai ereje legyen – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy eddig jellemzően alulmérték a közvélemény-kutatók. Finnországban Svédország után némi fáziskéséssel nőtt fel egy párt a jobbközéptől jobbra, de már itt is akkora lett, hogy fel kell oldani az elszigetelését. 2021-ben lemondott a kissé megosztó pártelnök, Jussi Halla-aho, s az új vezető, Riikka Purra irányítása alatt
a PS mozdult annyit a centrum felé, hogy a jobbközép szavazóknak is valós választási lehetőséget jelentsen.
Ráadásul két lelkipásztor honatyája segítségével a keresztény szavazókat is gőzerővel szipkázza el hagyományos képviselőik, a Finn Kereszténydemokraták elől. Bizonyos tekintetben az Igazi Finnek is a demográfia nyertesének tekinthető: a fiatalok körében toronymagasan, 28 százalékkal a legnépszerűbb párt.
Fotó: AFP / Alessandro Rampazzo
Elszürkületi zóna
Ha a Kok és a PS a finn demográfia nyertesei, akkor a Finn Középpárt (Kesk) a nagy vesztese. A 9,7 százalékon álló erő évtizedekig a harmadik pólus volt, liberális és hagyománytisztelő szárnyakkal bíró, nagy, vidéki néppárt – de
rendesen betett neki az urbanizáció, hagyományos hátországa elnéptelenedése,
illetve az, hogy Finnországban is egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal. Tetézi ezt, hogy politikáját most a liberális szárny irányítja: ezzel eleve túltelített piacon kell küzdenie a formációnak, ráadásul az egyik legnépszerűbb képviselője, Juha Sipilä volt miniszterelnök nem indul az idei választáson – nem csoda, hogy a szavazói az SDP-éinél is gyorsabban morzsolódnak le.
A másik vergődő, egyre kevésbé népszerű középpárt meglepő módon a Zöld Liga. A városi fiatalok 9,5 százalékon álló zöldpártjánál most éppen az identitásvesztés okoz problémát: az elrettentő német példából tanulva sokat finomítottak a nukleáris energiát érintő, korábban mereven elutasító álláspontjukon, most már támogatják a kis moduláris atomreaktorok építését, így pedig kifejezetten kontúrtalannak tűnnek egy harsányan zöld miniszterelnök mellett.
Tényező még a választáson három betonstabil támogatottságú kis párt. A 8,2 százalékos Baloldali Szövetség
népszerűsége bármiféle változása nélkül cserélte le pár év alatt munkás szavazóit fiatal városi hipszterekre.
A svéd kisebbségi érdeket képviselő, liberális Finnországi Svédek Néppártja (SFP-RKP) támogatottságát leginkább a svéd kisebbség mérete határozza meg, jelenleg 4,4 százalékra mérik. A 3,8 százalékos Finn Kereszténydemokraták támogatottságában a legfőbb faktor a bibliaidézés miatti büntetőügyével itthon is elhíresült Päivi Räsänen volt belügyminiszter: az ő karakán, a női papság, illetve a melegházasság és minden más erkölcstelenség elleni kiállása egyszerre húz üvegpadlót és üvegplafont a párt köré. Finnország legelkötelezettebb keresztényei tűzön-vízen át őket támogatják, így ki nem eshetnek a parlamentből, érdemi növekedési potenciáljuk azonban nincs az alapvetően liberális finn társadalomban.
De mégis miből?
Mindezen politikai tendenciák úgy bontakoznak ki, hogy közben igazán forró kampánytéma nincs is.
A NATO-csatlakozás ügyét alapvetően nem politikai kérdésként viszik a pártok, hanem egységesen megszavazták március elején,
s az ezzel kapcsolatos diplomáciai nagyüzemet Sauli Niinistö elnök bonyolítja le az ország nevében. Bár a finn NATO-csatlakozásról még hiányzik a török és a magyar parlament aláírása, Niinistö azért jelentős sikereket is elkönyvelhet, például azt, hogy március 16–17-én számos, az elköteleződéssel vetekedő gesztust csikart ki az ügyben a török elnöktől.
Fotó: AFP / Mikko Stig / Lehtikuva
Az ellenzéki pártok egy első blikkre kevéssé izgalmasnak tűnő témát próbálnak habosítani – ez a téma pedig a számok varázslatos világa, melyben Sanna Marin legnagyobb gyengeségei rejteznek. A miniszterelnöknek ugyanis nincsenek valódi válaszai arra, miként kívánja leépíteni a kolosszális, 144 milliárd eurós hitelállományt és fenntartható adósságpályára állítani az országot. S ha ez nem lenne elég, a védelmi kiadások növelése tekintetében is csak azt mondja meg, mennyivel több lesz a pénz a következő években a szektorban, arról már nem beszél, honnan teremti elő a forrást. A választók ezt a mérések szerint szintén észrevették, így ha Marin fegyelmezetlen pénzügypolitikáját sikerül témává tenniük,
a gazdasági ügyekben általában is kompetensebbnek tartott jobboldaliak akár kaszálhatnak is.
Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy ez a koalíció ebben a formában – leginkább a Merkel-effektus, azaz a kisebb koalíciós partnerek Sanna Marin általi kannibalizálása és kiüresítése miatt – nem fog tudni tovább működni. Reális opcióból ezért igazából kettő marad: vagy létrejön egy nagykoalíció valamelyik győztes néppárt vezetésével, vagy lebontatik az Igazi Finnek körüli cordon sanitaire, és Svédországgal ellentétben formálisan is koalícióra lép velük a fősodratú jobbközép.
Belépő a főáramba
Az északi országok jobboldali pártjai Északi Szabadság fantázianevű együttműködésükkel régóta segítik egymás kampányait. Nem volt ez most Finnországban sem másként, a Svéd Demokraták elnöke, Jimmie Åkesson is besegített Riikka Purrának a választás előtt. Az Igazi Finnek elnöke akkor azt mondta, „nem szabadna megismételnünk azokat a hibákat, amelyeket Svédország már elkövetett”. Ő ezt a bevándorláspolitikára értette, de igaz a koalíciós politikára is: a Svéd Demokraták hivatalosan nem része, csak külső támogatója a mérsékelt–kereszténydemokrata kormánynak, a finn politikában pedig ennek az ellentéte készül. Ennek oka, hogy a választók a Nemzeti Koalíció és az Igazi Finnek együttműködését akarják, a jobbközép vezetése alatt. A Finn Üzleti és Politikai Fórum (EVA) agytröszt március eleji felmérése szerint a választópolgárok 23 százaléka ilyen kormányra vágyik, nagykoalíciót 19, szocdem–középpárti összefogást 10 százalék látna szívesen, abban pedig 24 százalék biztos, hogy a következő miniszterelnöknek a Kokból kell származnia.
Sanna Marin kategorikusan kizárta, hogy hajlandók lennének a PS-szel együtt kormányozni, így a Koknak azonnal fel is dobta a labdát – amit amaz nem volt rest lecsapni. Petteri Orpo Kok-vezér a közmédiának nyilatkozta nemrég, hogy szerinte „nem bölcs bárkit is a koalíciós tárgyalásokból kirekeszteni”. Szavai súlyát némiképp csökkenti az, hogy az előző választáson ennek a szöges ellentétét mondta, de erre is van válasza: szerinte az Igazi Finnek már nem az a párt, amelyik négy éve volt, s oly mértékben megváltozott, hogy az már alkalmassá teszi a jobbközéppel közös kormányzásra.
Nyitóképen: Több mint barátság: Sanna Marin Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik Kijevben március 10-én. Finnország a leghatározottabban odaállt Ukrajna mellé a háborúban. Fotó: AFP / Handout / Ukrainian presidential press service
Színt vallott Daniel Freund: már ő is Trump győzelmére számít
Külföld
Szerinte kemény időkre kell az EU-nak felkészülnie.
Csúcsdemokrácia: nézi a szakértő, de egyszerűen nem hiszi el, hogy mi van Amerikában
Külföld
„Kékcédulás szavazás elvtársak? Megint? A kommunistából lett liberális nem vesz el csak átalakul” – jegyezte meg Somkuti Bálint.
Fontos változás jöhet a választásokon
Az új szabályozások célja a választási folyamat pontosítása és a vitás helyzetek gyorsabb megoldása. Megjegyzendő: tervezetekről van még csupán szó.
Politikai manőver, vagy veszélyben van Karácsony pozíciója? – szakértőt kérdeztünk, meddig működhet törvényi mulasztásban a főváros
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
Medvegyev figyelmeztette Amerikát: Komolyan kell venniük az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
Külföld
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Hatalmas eredmény: a Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első hivatásos űrorvosa
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
Összesen 354 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Martell 2
2023. április 02. 21:53
A finnek menthetetlen libsi népség, a szélsőjobb náluk az ami egy normál konzervatív párt volt 100 éve.
Tikkadt Szöcske
2023. április 02. 09:10
"...egyszerre van értékkonzervatív szárnya és lmbtq-tagozata Nemzeti Szivárványcsoport néven."
Na mész te a pics@ba- mondta a Nyuszika a lódarázsnak. ( a vicc szerint )
vajda
2023. április 02. 08:39
A cikk kulcsmondata:
"Marin politikai sorsa kérdéses, az eddig semleges Finnország NATO-csatlakozási szándéka mögött viszont a teljes politikai paletta felsorakozott."
kaffogó hebrencs
2023. április 02. 08:28
Ha nyer, azért issza le magát, ha veszít, azért.
Percekig állva tapsolták Orbán Viktort Bécsben - videó
origo.hu
Percekre a világháborútól: az atomhatalom első csapatai már az ukrán határnál vannak
mandiner.hu
Házasságáról vallott Pál Dénes
metropol.hu
Szoboszlai gólja és gólöröme, a Liverpool csapatánál remek a hangulat + videó
magyarnemzet.hu
Rossz híreket közölt Németh Lajos, brutálisan kemény tél várható
ripost.hu
Az eddigi legdurvább videó az ukrán frontról + videó
hirtv.hu
Megkérdezték Lakatos Márkot, hol van a botrány kitörése óta: válaszolt a stylist!
mandiner.hu
„Érkezik a második hercegnőm” – kéziválogatottunk klasszisa ismét apuka lesz
nemzetisport.hu
Újvidéki tragédia: „összegyűrt cementes zsákokat” használhattak beton helyett
mandiner.hu
Először lehet vezetőedző Lőw Zsolt, ráadásul nem is akárhol
mandiner.hu
Újabb megszólaló került elő Lakatos Márk ügyével kapcsolatban
mandiner.hu
Teljesen kifakadt Bayer Zsolt: „Remélhetőleg minden ki fog derülni ezekről a nyomorultakról”
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.