A KSH adatai szerint Magyarország éves primer energiafelhasználása az utóbbi években 1100 petajoule körül alakult. Ez az elsődleges energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén, nukleáris fűtőanyag és a megújuló energiaforrások) hazai megtermelésének, külkereskedelmi mérlegének és a belföldi készletváltozásnak az eredője. Magyarország a földrajzi adottságai, illetve az energiahordozók gazdaságos kitermeléséhez szükséges technológia és infrastruktúra állapota okán e mennyiségnek kicsit kevesebb mint a felét tudja előállítani. Energiafüggőségünk, azaz a nettó import aránya az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat,
de még mindig 50 százalék felett van, és az adottságaink miatt csak hosszabb távon csökkenthető jelentős mértékben.
Ennek egyik oka, hogy primer energiafelhasználásunk nagyjából egyharmadát a földgáz teszi ki. Magyarország földgázfelhasználása 2021-ben az előző évhez képest némileg növekedve elérte a 11,6 milliárd köbmétert. Ennek csak viszonylag kis részét, 1,5 milliárd köbmétert tudunk fedezni hazai termelésből, ezt szeretné most a kormány megnövelni 2 milliárdra. Ez azonban nem lesz egyszerű. Igaz, hogy hazánknak jelentős földgázkészletei vannak, de a döntő többségük konvencionális technikával nem termelhető ki, és még a jelenlegi piaci helyzetben sem feltétlenül gazdaságos. Az energiacégek így kétszer is meggondolják, hogy van-e értelme a drága és évekig tartó feltárásnak. A Mol ennek ellenére végez ilyen munkát, ám az rövid távon nem oldja meg az ország energiakitettségének problémáját.