Sokan dolgoznak azon nyugaton és keleten, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok feszültek maradjanak. Egyesek Közép-Európát, Európa új hatalmi központját akarják a megosztással gyengíteni, mások az európai egységet akarják bomlasztani. A helyzet az, hogy Magyarország humanitárius segéllyel, a menekültek befogadásával és az ukrán gazdaság támogatásával sokkal többet tesz keleti szomszédjáért, mint amennyit a világsajtóban felépített imázsa alapján gondolnának. Ez is a csatlakozás támogatása mellett szól, mert Közép-Európába nem lehetne többet Ukrajna ügyében éket verni, és Lengyelország beláthatná, hogy tévedett, amikor a magyarellenes szirénhangoknak hitt.
Ukrajna felvétele újra közös ügye lehetne a Varsó–Budapest-tengelynek.
Egy képzeletbeli EU-tag Ukrajna az európai politika erőviszonyait is átalakítaná, ami bőven rejt magában kockázatot hazánk számára. De cserébe akad bőven lehetőség is egy ilyen átrendeződésben. Szerbia, amely az utóbbi években szoros szövetségese lett Magyarországnak, például szintén reális esélyt kapna a csatlakozásra. Ukrajna esetleges felvételével pedig csökkenne az európai egyesült államok koncepciójának esélye. Nem véletlen, hogy az önzetlenséggel aligha vádolható britek évtizedekig szorgalmazták Törökország csatlakozását, mert abban látták az integráció mélyítésének legfőbb akadályát.
Jogos a kérdés, hogy Ukrajna uniós tagsága nem lenne-e ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. Az könnyen belátható, hogy az Oroszország ellen honvédő háborút vívó országnak érdeke volna a csatlakozás a tagjai között hetvennyolc éve békét garantáló európai integrációhoz, de vajon jó lenne-e ez a magyarságnak is? Igen, van rá esély.
Egyrészt a bővítés csak szuverén magyar döntésként valósulhatna meg, amely a csatlakozási szerződés pontos feltételeinek ismeretében születne meg. A felvétel elvi támogatása nem jelenti minden feltétel automatikus elfogadását. Magyarországnak az utolsó pillanatig nyomásgyakorló vétójoga van a közösség bővítésekor. Emlékezetes, hogy a kilencvenes években a magyar EU-csatlakozást is a szomszéd országokkal kötött, kétoldalú kisebbségvédelmi szerződésektől tették függővé, ezek betartatása az uniós tag Ukrajnával szemben könnyebb lenne, mint egy unión kívülivel. Ne feledjük azt se, hogy 2024 nyaráig egy magyar uniós biztos folytathatná Kijevvel a csatlakozási tárgyalásokat.