Vajon mi a keresztényi álláspont az orosz–ukrán háborút illetően? Tényleg kötelező keresztény szempontból aktívan a megtámadott fél mellé állni? A keresztény ember ukránpárti, mert ott az igazság, és inkább legyen bajunk nekünk is, mint hogy elvesszen egy másik nép?
Fogós kérdések. A demokrácia és a nagyhatalmi realizmus szempontrendszere ugyanis különbözhet a kereszténységétől, s az összehasonlításból a kereszténység jöhet ki idealistaként – már amennyiben erkölcsi alapelvek létének elismerése és beszámítása idealizmus.
A demokrácia szempontja alatt nem a liberális demokrácia védelmét értem, mint tőlünk nyugatra – amelyet a nem épp e berendezkedés bajnokaként ünnepelt Ukrajna védene –, hanem máshogy: eszerint a demokratikusan megválasztott vezető a saját népéért felel, annak jóléte és érdekei kell hogy irányítsák a munkáját. A realizmus pedig felméri, hogy a nagyhatalmak és háborúk hogyan szoktak működni mindenféle erkölcsi igénytől függetlenül, és levonja következtetéseit. Thuküdidész, A peloponnészoszi háború szerzője, minden realizmus ősatyja régen élt, Macchiavelli neve nem hangzik jól, és Bellarmin Szent Róbert elítélte tanítását.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
A szlovák miniszterelnök szerint inkább a nyugat-balkáni államokat kellene integrálni.
A tiszaújvárosihoz hasonló üzemekben rendkívül összetett folyamatokat kell irányítás alatt tartani.
Ducsay Zsuzsanna neve a kinevezése ellenére még mindig ott szerepel a portál adatkezelési tájékoztatójában, mint adatvédelmi tisztviselő.
