Máskülönben egy olyan zsánerű filmnek, mint amilyen a Babylon, igazi fokmérője, hogy miként reagál rá a közönség a moziban. Ebből a szempontból kifogástalanul vizsgázott a film; az 1926-ban megnyílt Puskin – akkor Forum – moziban láttuk,
amely hangulatában, art déco stílusával most is visszaránt bennünket a klasszikus film aranykorába.
A Babylonban végighasító, emberi sorsokat egyszerre felemelő és megtörő történet pedig ugyanebben az évben indít egy orbitális kokainos orgiával, s ezzel az expozícióval a rendező máris leveri a vakolatvastagságú glamúrt a mindenkori Hollywood hírhedten hipokrita önképéről. Külön gondolatfutamot érdemelne, hogy miként vált a kokain az első világháború traumájától mindenáron elszakadni vágyó társadalom fizetőképes fél százalékának a legfontosabb tudatmódosító szerévé, most viszont érjük be annyival, hogy túl kell élni az inkriminált éjszakát.