Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Az egy éve húzódó háborúban tartósan a legkeményebb harcok sűrűjében van, és többször súlyos veszteségeket szenvedett az ukrán 128. kárpátaljai önálló hegyi rohamdandár – ahová a magyar férfiak zömét is behívták.
Somkuti Bálint írása a Mandiner hetilapban
Az utóbbi időszakban számos hír érkezett a donbaszi Bahmut és Szoledar környékén zajló súlyos harcokról, és mindkét oldal hadijelentéseiben megjelent a kárpátaljai kiegészítésű hegyi alakulat.
Mielőtt belekezdenénk a nagy múltú alakulat ismertetésébe, érdemes néhány szót ejteni a modern hadkiegészítés rendszeréről. Békeidőszakban még a tömeghadseregek is gazdaságilag fenntartható, csökkentett békeállománnyal működnek, amelyet egy adott földrajzi területről egészítenek ki a sorkötelesekkel, illetve hadiállapot esetén a behívottakkal. Az ukrán hadkiegészítési rendszerben a 128. dandár hadkiegészítési körzete Kárpátalja.
Az alakulat története meglepő fordulattal a Turkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaságban kezdődött 1922-ben. A 83. hegyi lövészhadosztálynak nevezett alakulat 1942-ben részt vett a második világháború egy elfeledett hadműveletében, Irán 1942-es brit–szovjet megszállásában, majd a mai Dél-Oroszországban harcolt, később részt vett a Krím visszafoglalásában. Az időközben 128. gárda hegyi lövészhadosztályra átnevezett egység részt vett Kárpátalja elfoglalásában, és a Felvidéken át a csehországi Olomoucig jutott. A világháború után Munkácsra diszlokálták.
s az év decemberében Esztergomban átnevezték 128. gárda gépesített lövészhadosztályra. 1958-ban helyezték vissza Munkácsra. Az alakulat 1992-ben a Szovjetunió felbomlásával Ukrajnához került.
2004-ben hadosztályból dandárrá, 2013-ban hegyi rohamdandárrá szervezték át a 2000 óta a kárpátaljai jelzőt is nevében viselő egységet. Érdekesség, hogy a hegyi kiképzése miatt elitalakulatnak számító dandárt 2014-ben bevetették a kelet-ukrajnai szeparatista „népköztársaságok” elleni harcokban, és a debalcevei katlant a kiürítésig tartotta. Akkori parancsnoka, Szerhij Saptala mai vezérkari főnök a legmagasabb kitüntetést, az Ukrajna Hőse elismerést kapta. A 2015-ben elinduló szovjettelenítési folyamat részeként először az alakulat türkmenisztáni elismeréseit, majd a gárda megnevezést törölték, beszédes módon azonban a Kárpátalja elfoglalásáért kapott szovjet elismerés megmaradt. Szomorú tény, hogy
A hegyi rohamdandár utolsó elérhető, 2018-as hadrendje mindössze egyetlen specialista- alegységet, az ungvári 15. hegyi gyalogzászlóaljat tartalmazza. A munkácsi 21. és 36. gépesített gyalogoszászlóalj, az ungvári 16. harckocsizászlóalj és az ismeretlen diszlokációjú 17. dandártüzérségi osztály önjáró tüzérségi eszközei, illetve az önálló státuszból fakadó számos támogató és kiszolgáló – légvédelmi, radaros, vegyvédelmi, karbantartó stb. – alegység miatt az alakulat sokkal inkább hagyományos gépesített gyalogsági dandár, mint könnyű fegyverzetű specialistaegység.
Az elérhető információkból kitűnik, hogy a 128. dandár a tavaly február óta tartó háborúban mindig a harcok sűrűjében járt. Az áprilisban a Donbasz területén meginduló orosz támadás ellen Kreminna városban védekezett, s
a károkról korlátozottan nyilatkozó ukrán vezetés szerint is súlyos harcok után, „némi veszteséget” elszenvedve vonult vissza.
És itt álljunk meg egy pillanatra. Bár pontos számokat érthető okokból nem tudni, a modern hadseregekben a létszám 33 százalékának elvesztésekor már súlyos veszteségekről szoktak beszélni, 50 százaléknál pedig haladéktalanul ki szokták vonni a frontvonalból az alakulatot feltöltésre, ugyanis ilyen arányoknál már jelentősen csökken a harcérték.
Ez azért fontos, mert legközelebb az augusztusi déli ukrán ellentámadásban szerepelt a kárpátaljai dandár, ami arra utal, hogy a valós tavaszi veszteségek súlyosabbak lehettek a hivatalosnál. A fentieknek az sem mond ellent, hogy a védelmi minisztérium honlapja ismeretlen helyszínnel beszámolt arról, hogy a dandár júniusban megsemmisített egy orosz T-90A harckocsit. Ez lehet dezinformáció és valós is, előfordulhat, hogy a dandár valamelyik kisebb veszteségeket elszenvedő alegysége más alakulat átmeneti alárendeltségében a fronton maradt.
Erre utal, hogy a lakosság morálját kiemelt szempontként kezelő és a katonai veszteségekről szóló híreket apránként csepegtető vezetés szeptember elején gyásznapot rendelt el, amikor a dandár hét halottját temették el egyszerre. Nyílt forrásokból nem állapítható meg, mikor került át Herszonból északabbra, a Donbaszba a hegyi alakulat, ahol a Vagner Csoport már hónapok óta araszolt Bahmut és Szoledar felé – annyi valószínű, hogy Herszon november közepi visszafoglalása után. A területen az orosz haditudósítók szerint már korábban is súlyos veszteségekkel járó harcok zajlottak, amit ukrán oldalról nem erősítettek meg.
Ebben a környezetben látott napvilágot január elején az a hivatalos orosz közlés, amely szerint súlyos veszteségei miatt kivonták a 128. hegyi rohamdandárt Szoledarból. Ezt nyílt forrásokból nem sikerült megerősíteni, de tény, hogy a város orosz kézre került, és január közepén a War in Ukraine ukrán Youtube-csatorna már a Zaporizzsja melletti, Omelnik és Ljubicke térségében húzódó fronton tüntette fel a 128-ast. Január 25-ei jelentések szerint újabb légi és szárazföldi támadások érték az alakulatot, s ellenőrizhetetlen orosz hivatalos közlések alapján erejének 70 százalékát elvesztette.
és újabb, ezúttal harmadik vagy negyedik feltöltésre lesz szükségük. A kényszersorozásról szóló videókat látva minden józanul gondolkozó emberben egyetlen kérdés fogalmazódik meg: mikor lesz már vége ennek a tragédiának?
Nyitókép és képek: 128brigade.com