Horthy-kor újratárgyalva – itt A próbára tett nemzet című kötet
2023. február 19. 17:45
A Horthy-korról még sokáig lehet újat mondani: Gali Máté gyűjteményes kötete méltán számíthat az érdeklődésre.
2023. február 19. 17:45
p
18
6
10
Mentés
Régóta a nagyközönség érdeklődésére számot tartó időszak a Horthy-kor az amúgy is népszerű történelmen belül. Nem volt túl rég, a jelenünk előzménye, a családi múltunk is belátható odáig. Emellett a kortárs politikai viták tárgya is gondoljunk csak arra, hogy a jobboldalt a rendszerváltozás óta rendszerint Horthy-nosztalgiával vádolják, és hogy a mai napig vannak, akik szerint a korszak fasiszta volt – habár e vélekedést a történettudomány fősodra a kommunizmus végén partszélre dobta.
Ez a negyedszázad a kutatóknak is bőven ad feladatot: a Horthy-korról még sokáig lehet újat mondani.
Az új kutatások és új szempontok pedig új könyveket jelentenek.
Gali Máté, a korszakra koncentráló fiatal történész 2022-es gyűjteményes kötete, A próbára tett nemzet is méltán számíthat érdeklődésre. Tizennégy tanulmány alkotja; talán nem magától értetődik, de első helyen a tanácsköztársaság és a Horthy-kor historiográfiájáról szóló fejezeteket emelnénk ki. Ez persze – kissé hanyagul fogalmazva – a történelem történelme, de épp a huszadik század politikai változásai miatt izgalmas a témája: a közvélemény és a történészek mikor hogy ítélték meg az adott kort. Ezt akár egyfajta ideológiai hőmérőnek is felfoghatjuk, sokat elárulnak ugyanis saját korukról. E tanulmányokból az is kiderül, hogy mi állt a történelem iránt érdeklődők rendelkezésére, miből tájékozódhattak. Nos, talán nem meglepő, hogy a tanácsköztársaság és a Horthy-korszak megítélése többnyire mindig épp ellentétesen mozgott. És hát azért is érdekes mindez, mert az olvasó akár el tudja helyezni Romsics Ignác tanítványának kötetét is.
A szerző a kevésbé ismert Berzeviczy Albertet középpontba állító kutakodással nyitja a gyűjteményt: bemutatja, miként vélekedett a miniszter, képviselő, MTA-elnök a nemzetiségi kérdésről, egy későbbi tanulmány pedig a numerus claususról szóló kritikus álláspontját ismerteti. Ezek korántsem csak Berzeviczy személye miatt izgalmasak, hiszen megtudhatjuk például, mit tartottak elnyomónak a nemzetiségek, Gali felvázolja az összképet is. A numerus claususnak másik két tanulmányt is szentelt a szerző, amelyek a korabeli közvéleményt szondázzák.
Külön izgalmas a csehszlovák–magyar határtárgyalásokról és a Barta–Hodža-egyezményről szóló értekezés a Trianon előtti időből,
amiből kiderül, milyen reménytelen volt a magyar vezetés helyzete a világháború után,
és milyen számító módon kalkuláltak a nemzetiségek.
Trianon előzménye mellett az utóhatások is szóba kerülnek: újabb mélyfúrás a magyar revíziós politika kapcsolata az olaszokkal, ami a reálpolitikából is ízelítőt ad nekünk, hiszen kiderül, a két fél mikor miként befolyásolja a másik lépéseit – leginkább az olaszok a mieinket.
Horthy Miklós egy tanulmány erejéig kerül szóba, amely a hatalomig tartó pályáját mutatja be, cáfolva azt a tételt, miszerint kormányzóvá választásakor a hadsereg katonái nyomásgyakorlás gyanánt vették körbe a parlamentet. Gali szerint a választás már eldőlt, nem volt szükség nyomásgyakorlásra, így mindez inkább jutalom volt a katonáknak.
A kötet közepén értekezik a szerző Bethlen István megítéléséről, illetve Szekfű Gyulával való kapcsolatáról, aki a kormányfő kérésére indította el és vezette a Magyar Szemle című folyóiratot, miután úgy látta, hogy a liberálisok és a baloldal már régen megszervezte magát a szellemi életben, és lökést kell adni a konzervatívoknak is. Mintha a konzervatívok azóta is így éreznének.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS FŐMÉLTÓSÁGÚ KORMÁNYZÓ ÚR KIEMELKEDŐEN RITKA EGYENES ÉS BECSÜLETES EMBER VOLT. IGAZI, A LEGESLEGJOBB ÉRTELEMBEN VETT MAGYAR KATONAEMBER.
Viszont, sok ok közrejátszása (melyek közül a legdominánsabb az Ő magas kora volt, amikor a hatalmat átvette) folytán--sajnos--nagyon szerencsétlen politikus is volt, s talán nem is volt politikus--és ezt Ő maga is tudta. És ennek a politikai körülménynek a "levét" a magyar nép itta meg, Horthy Miklós legigazabb szándékai ellenére!
Ez valami szirnyu , hogy minden hazsarulo hitvany kommunista gecynek van kozteri szobra vagy utcanev .O Fimeltosaga meg meg mindig a micsrva veszik oda . Ezt tettek a mocskos gecy kommunistak , hogy rohadjon el az osszes . Che polo meg voroscsillag es s hatalom nem kepes ezeket pofan vagni ? Antifsk randaliroznak , hitvany libsuk oszthak az eszt . yELEG VOLT ELEG VOLT .A faszvero grecy ugy szerepel mintha semmi nem tortent volna , ezeknek nincs szegyenerzesuk . Hszudnak hazudnsk hazudnak. A primitiv rtl nezo vadbarmok meg bedolnel ezeknek . En soeciel feherterrort szeretnek ,Promai uaknsl rendet kene vagni a dok szarfaszu hitbany libsiNaciKommunista kozott . Kurva anyjukat