A Horthy-korról még sokáig lehet újat mondani: Gali Máté gyűjteményes kötete méltán számíthat az érdeklődésre.
Régóta a nagyközönség érdeklődésére számot tartó időszak a Horthy-kor az amúgy is népszerű történelmen belül. Nem volt túl rég, a jelenünk előzménye, a családi múltunk is belátható odáig. Emellett a kortárs politikai viták tárgya is gondoljunk csak arra, hogy a jobboldalt a rendszerváltozás óta rendszerint Horthy-nosztalgiával vádolják, és hogy a mai napig vannak, akik szerint a korszak fasiszta volt – habár e vélekedést a történettudomány fősodra a kommunizmus végén partszélre dobta.
Az új kutatások és új szempontok pedig új könyveket jelentenek.
Gali Máté, a korszakra koncentráló fiatal történész 2022-es gyűjteményes kötete, A próbára tett nemzet is méltán számíthat érdeklődésre. Tizennégy tanulmány alkotja; talán nem magától értetődik, de első helyen a tanácsköztársaság és a Horthy-kor historiográfiájáról szóló fejezeteket emelnénk ki. Ez persze – kissé hanyagul fogalmazva – a történelem történelme, de épp a huszadik század politikai változásai miatt izgalmas a témája: a közvélemény és a történészek mikor hogy ítélték meg az adott kort. Ezt akár egyfajta ideológiai hőmérőnek is felfoghatjuk, sokat elárulnak ugyanis saját korukról. E tanulmányokból az is kiderül, hogy mi állt a történelem iránt érdeklődők rendelkezésére, miből tájékozódhattak. Nos, talán nem meglepő, hogy a tanácsköztársaság és a Horthy-korszak megítélése többnyire mindig épp ellentétesen mozgott. És hát azért is érdekes mindez, mert az olvasó akár el tudja helyezni Romsics Ignác tanítványának kötetét is.
A szerző a kevésbé ismert Berzeviczy Albertet középpontba állító kutakodással nyitja a gyűjteményt: bemutatja, miként vélekedett a miniszter, képviselő, MTA-elnök a nemzetiségi kérdésről, egy későbbi tanulmány pedig a numerus claususról szóló kritikus álláspontját ismerteti. Ezek korántsem csak Berzeviczy személye miatt izgalmasak, hiszen megtudhatjuk például, mit tartottak elnyomónak a nemzetiségek, Gali felvázolja az összképet is. A numerus claususnak másik két tanulmányt is szentelt a szerző, amelyek a korabeli közvéleményt szondázzák.
Külön izgalmas a csehszlovák–magyar határtárgyalásokról és a Barta–Hodža-egyezményről szóló értekezés a Trianon előtti időből,
és milyen számító módon kalkuláltak a nemzetiségek.
Trianon előzménye mellett az utóhatások is szóba kerülnek: újabb mélyfúrás a magyar revíziós politika kapcsolata az olaszokkal, ami a reálpolitikából is ízelítőt ad nekünk, hiszen kiderül, a két fél mikor miként befolyásolja a másik lépéseit – leginkább az olaszok a mieinket.
Horthy Miklós egy tanulmány erejéig kerül szóba, amely a hatalomig tartó pályáját mutatja be, cáfolva azt a tételt, miszerint kormányzóvá választásakor a hadsereg katonái nyomásgyakorlás gyanánt vették körbe a parlamentet. Gali szerint a választás már eldőlt, nem volt szükség nyomásgyakorlásra, így mindez inkább jutalom volt a katonáknak.
A kötet közepén értekezik a szerző Bethlen István megítéléséről, illetve Szekfű Gyulával való kapcsolatáról, aki a kormányfő kérésére indította el és vezette a Magyar Szemle című folyóiratot, miután úgy látta, hogy a liberálisok és a baloldal már régen megszervezte magát a szellemi életben, és lökést kell adni a konzervatívoknak is. Mintha a konzervatívok azóta is így éreznének.
Gali Máté: A próbára tett nemzet. MCC Press, 2022
Nyitófotó: Mandiner archív
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Három bomba robbant, de az európai pusztítók voltak a legkegyetlenebbek, mikor kivégezték a csoportokba verődött tömeget.
