„Aki Kelet-Európát uralja, az parancsol a Szívföldnek; aki a Szívföldet uralja, az parancsolja a Világszigetet; aki a Világszigetet uralja, az uralja a világot” – jegyezte fel százhúsz esztendővel ezelőtt egy angol földrajztudós. De mit jelent pontosan a Szívföld, és milyen jövőt sejtet Sir Halford Mackinder elmélete a 21. századra?
Sir Halford Mackinder (1861–1947) angol földrajztudóst a geostratégia atyjaként tartja számon a nyugati tudománytörténet. Biológiát és történelmet tanult, akadémiai pályafutása alatt Afrika távoli hegycsúcsaira szervezett és vezetett expedíciókat, olykor első európaiként.
Az ő nevéhez fűződik a földrajz beemelése a brit tudományos életbe – létrehozta a University of Oxford földrajz karát, és geográfiát oktatott alma materem, az általa alapított London School of Economics első hallgatóinak is. Legfontosabb öröksége azonban az úgynevezett Szívföld- vagy (kevésbé romantikus terminológiával) Magterület-elmélet, amely nemcsak az Egyesült Államok hidegháborús külpolitikájára gyakorolt hatást, de tetten érhető a kínai Út és övezet kezdeményezésben – és joggal gondolhatjuk, hogy hozzásegíthet bennünket az orosz–ukrán konfliktus jobb megértéséhez is.
Olvasás-népszerűsítő kampányba kezdett a Libri, amelynek keretében sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.