Felmegyünk a Mátrába egy kis hóért. Lent még eső esik, de ahogy kanyargunk felfelé, átvált havas esőre, aztán mire elfoglaljuk a szállást, az ablak előtti fényben, mint megannyi üstökös, apró, sűrű pelyhekben hullni kezd a hó.
Nagy ajándék ma már az is, ha az ember havat lát.
Kissé kimerülve érkezünk Mátraszentistvánra, lassítani szeretnénk, hogy ráhangolódjunk a karácsonyi ünnepekre. El a világtól, el a zajtól, félre kicsit mindentől, vissza a természetbe.
Ami fentről hull, az látványnak szép, de a síeléshez kevés. Egész éjjel zúgnak a hóágyúk, gyártják a havat, hogy elindulhasson a sípálya. A vendégházban, ahová egy hétvégére elvonulunk, nyugalom van. Szombaton még telt ház, de vasárnapra elfogynak az emberek. Elképzelem a jövőt. Valahol én is építek egy vendégházat a hegyekben, visszavonulva élek kis családommal a természet közelében. Kevés ember, néhány állat, béke, nyugalom. Ilyesmi kell épp, mint amiben két éjszakára megpihenünk. Egy kandalló kifűti az egész vendégházat, napelemek, napkollektorok végzik a dolgukat. Mindössze hét szoba van. Három-négy ember vidáman ellátja a vendégeket, akik zömében túrázni jönnek. Családi vállalkozás az Országos Kéktúra útvonalán. Galyatetőre kaptatunk fel, egész nap fagy, ropog a hó a lábunk alatt.
Vidám nyugdíjascsapat jön szembe. A galyatetői kilátó tetejéről, 1001 méter magasságból fehéren rajzolódik ki a téli Mátra domborzata. Fagyott ágak, piros csipkebogyók a jég fogságában. Majdnem Magyarország tetején állunk. Békésen gyűjtögetjük a kéktúrás pecséteket, miközben a világ forr, pezseg, fegyverkezik, a szomszédban háború van. Kint nem tudunk békét teremteni, de belül igen. Becsüljük meg a béke minden napját, az élet minden napját, minden óráját és minden percét.
Örüljünk a létezésnek, hogy láthatjuk ezt a csodálatos világot, még akkor is, ha semmi biztosat nem ígér 2023.
Vajon Szent József, Szűz Mária és a születendő Jézus jobb világba érkeztek? A betlehemi istállóban jobb idő volt? A körülmények jobbak voltak? Biztos, hogy nem, de a kis Jézus megszületett úgyis, eljött, és megváltotta világot. Kétezer évvel ezelőtt is volt üldözés, gyilkosság, menekülés, csak épp nyugalom és béke nem. Ha körülnézek, még mindig sok kalamajkát, pazarlást látok, de az irány az, hogy bizakodjunk, legyen egy darab földünk, ahol megtermeljük a szükséges élelmiszert, használjuk a természet energiáit, és amennyire lehet, önellátók legyünk.