Az 1980-as évek óta uralkodó nézet szerint a vállalatok egyetlen felelőssége a részvényeik árának növelése. Ez a szemlélet azonban hazavágta a nyugati ipart, leépítette a középosztályt és az innovációs képességeket. Itt az ideje felszámolni Jack Welch örökségét.
A politikai és gazdasági paradigmák velejárója, hogy magától értetődőnek és időtlennek tűnnek, és első látszatra mindig őrültségnek tűnik a megkérdőjelezésük. Az én generációm számára szerte a nyugati féltekén ilyen paradigmát jelent a tőzsdei alapú kapitalizmus – Milton Friedman fundamentalista logikája, mely szerint a vállalatok egyetlen dolga a részvényeseik pénzének gyarapítása. Ez azonban nem volt, és talán nem is lesz mindig így.
A Thomas Edison által alapított General Electricet (GE) közel kilencven éven át csak Generous (nagylelkű) Electric néven emlegették Amerikában a vállalatnak otthont adó helyi közösségek jóléte melletti elkötelezettségéért. Ezekben az évtizedekben az USA gazdasági növekedése a cégek, a dolgozók és a kormány harmonikus viszonyán alapult, a munkavállalók fizetése a termelékenységgel párhuzamosan nőtt. A motorokat, vezetékeket és háztartási gépeket gyártó GE, amely kifejezetten híres volt az élethosszig tartó foglalkoztatásról, egyike volt a legjobban teljesítő vállalatoknak: alig néhányan előzték meg a legprofitábilisabb cégeket összesítő Fortune 500 listán.
1981-től aztán valami alapvetően megváltozott – nemcsak a GE-nél, de az amerikai kapitalizmusban is. David Gelles veterán újságíró szerint a paradigmaváltás egyetlen személyhez, Jack Welch bostoni vegyészmérnökhöz köthető, aki a teljes ismeretlenségből egyszer csak a GE vezérigazgatói székében találta magát. Tizennyolc éven át, egészen 2001-ig irányította a világ egyik legnagyobb vállalatát, és befolyásán keresztül a felismerhetetlenségig átformálta a piacgazdaságot. Szentimentális humbugnak nevezte a cég és alkalmazottai közötti hűséget, a profitmaximalizálást jelölte meg egyetlen zsinórmértékként, és évente elbocsátotta a dolgozók leggyengébben teljesítő tíz százalékát. Belső képességeinek fejlesztése helyett átlagosan hetente vásárolt fel kisebb cégeket, és kéthetente szabadult meg egy-egy részlegtől. Egyfajta óriásbankként kezelte a GE-t, és a költséghatékonyság lett az egyetlen terület, ahol ambicionálta az innovációt.
Welch öröksége valóban rendkívüli. Ő volt az első nyugati vállalatvezető, aki nyíltan felvállalta, hogy meg sem próbálja orvosolni a hazai ipar versenyképességi problémáit, egyszerűen kiszervezte a munkahelyeket a Távol-Keletre. A hatékonyságfétissel előteremtett pénzt sem innovációra, hanem saját részvények felvásárlására és a menedzsment díjazásának bődületes növelésére költötte – Welch alatt a GE-dolgozók és vezetőik közötti jövedelemkülönbség a tizenkétszeres szorzónak is az ötvenszeresére nőtt. Amikor nyugdíjba ment, világszerte tizenhat meghatározó multit vezettek olyan emberek, akik bevallottan Welch- fanatikusként tanultak bele az üzletbe. „Ha Jack leugrott volna egy hídról, akkor több száz vállalatvezető ugrott volna utána.” Ezért sincs okunk csodálkozni azon, hogy ma mindenütt „úgy ünneplik a részvényesi érték növekedését, mintha egy hatalmas orvosi áttöréssel lenne egyenértékű”.
S hogy mi a sors iróniája? Hogy Jack Welch szemérmetlen receptje még csak nem is működik. Regnálásának derekán a GE a világ legértékesebb vállalata volt, 2008-ban már könyörögnie kellett az állami mentőcsomagért. Hiába, egy költségcsökkentő önmagában nem vezérigazgató, a vállalatoknak igenis felelősségük a patrióta elkötelezettség és a valós technológiai innováció.
David Gelles: The Man Who Broke Capitalism. How Jack Welch Gutted the Heartland and Crushed the Soul of Corporate America – and How to Undo His Legacy. PublicAffairs, 2022
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Újabb szerződés Hann Endrééknek és Róna Dánieléknek, de kapott közpénzt a Freeszfe Egyesület is. Karácsony Gergelyék elfogadták a Budapest Brand Nonprofit Zrt. pénzügyi beszámolóját.
Pekingben Li Csiang miniszterelnökkel is találkozott.
