Tokajev elnök egyfajta palotaforradalom során megerősítette hatalmát: kérdés, hogyan fogja megvalósítani nagy ívű reformterveit.
Írta: Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, egyetemi professzor.
A nemrég megtartott előre hozott kazah elnökválasztás egyértelműen, több mint 80 százalékos eredménnyel megszilárdította a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev pozícióját, megerősítve hatalmát és legitimitását, beleértve az államapparátus és a karhatalom fölötti kontrollt – aminek az ez év januári események fényében nagy jelentősége van.
Tokajev elnöki autonómiája a januári eseményekig korlátozottnak volt mondható, az ország vezetése a függetlenség óta elnöklő Nurszultan Nazarbajev névleges lemondása óta eltelt két évben diarchiaként működött. Az első elnök lemondása egyfajta taktikai húzás volt, hiszen a háttérbe húzódó államfő továbbra is a kormánypárt, a Nur Otan (haza fénye) vezetője maradt, és ő állt a stratégiai kormányzati döntéseket meghozó, valamint a káderpolitikát is felügyelő nemzetbiztonsági tanács élén is.
Azonban a januári erőszakos nyilvános tiltakozások és zavargások után, amelyek a független Kazahsztán történetének legsúlyosabb válságát jelentették,
egyúttal reformokat készített elő, amelyek célja az állam gazdálkodásának javítása, stratégiai szempontból pedig az ország megerősítése az Oroszország ukrajnai agressziójában megjelenő fenyegetéssel szemben.
A reformokat alkotmánymódosítás formájában legitimálták a június 5-ei népszavazás eredményeként. A mostani választás szimbolikus jelentőségű, hiszen egy furcsa politikai evolúció eredményeképpen a kinevezett utód az elődje ellen irányuló népi elégedetlenséget jó érzékkel kihasználva
A választás megmutatta, hogy Kazahsztánban stabil a helyzet: Tokajev hatalma politikai dimenzióban megkérdőjelezhetetlen, és a társadalom többsége legalábbis passzívan elfogadta, hiszen a választást nem kísérték tiltakozások.
A 2023 első felére kiírt előre hozott parlamenti választás (az utolsót 2021 januárjában tartották) a tokajevi peresztrojka próbája lesz. A legfontosabb kérdésnek az látszik, hogy a pártbejegyzést és a választáson való indulást megkönnyítő alkotmánymódosítások, valamint a bevezetendő vegyes (azaz listás és egyéni) választási rendszer valódi demokratizálódást és pluralizmust indít-e el az országban, és milyen mélységben.
Abban biztosak lehetünk, hogy az átalakulás hosszú ideig tart majd, hiszen Kazahsztánban nem jöttek létre olyan alternatív erők, amelyek képesek lennének a közelgő voksoláson sikereket elérni. Ráadásul az úgynevezett ellenzék fő képviselői emigrációban maradtak – korábban elkövetett (valódi) bűncselekményeik miatt nem kockáztatták a hazatérést.
Mindazonáltal a kazah kormány politikája és a közhangulat, következésképpen a tervezett reformok jövője erősen függ a régió körüli biztonsági kihívásoktól.
ami a januári válsággal együtt hazafias és nacionalista érzelmeket váltott ki a közvéleményben. Az orosz nyomás – vagy akár annak puszta fenyegetése – kedvezhet a hatalom és a társadalom konszolidációjának, hiszen a nép erős vezetőért kiált.
Ezenkívül természetesen meg kell említenünk Kína és Törökország erős érdeklődését Közép-Ázsia iránt; sőt az EU, későn ébredve, ám praktikus okok mentén (lásd kőolaj és földgáz potenciális importja) szintén aktivizálta magát a régióban. Ezek az érdekek tulajdonképpen az igen fontossá, sőt a Kelet–Nyugat szárazföldi kereskedelmében kizárólagossá váló ázsiai Middle Corridor (középső folyosó) mentén fűződnek fel. Ne csodálkozzunk, ha a kazah nép erős vezetésre vágyik.
Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Tisztázzunk akkor valamit.
A legrosszabb forgatókönyv így elkerülhetőbbé válik.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Sokan felkapják erre a fejüket.
„Becsületes és tisztességes ember vagyok” – bizonygatta Zelenszkij leváltott hivatali vezetője.
Már ott tartanak az ukrán polgárok, hogy hólevet kénytelenek inni.
